Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mikó Gábor: A "szent királyok törvényei". A kora Árpád-kori törvények fennmaradásának története
A KORA ÁRPÁD-KORI TÖRVÉNYEK FENNMARADÁSÁNAK TÖRTÉNETE 323 Szintén évszázados múltra tekint vissza korai törvényeink szöveghagyományának kutatása is. Az először 1584-ben megjelent Corpus Juris Hungariciben szerepeltek e dekrétumok, ez pedig évszázadokra kanonizálta ezt a Mossóczyféle változatot. Az első, aki e szövegeket kéziratok alapján adta ki, és egyúttal a figyelmet is felhívta ezek, valamint a Törvénytár olvasatai közti számtalan eltérésre, Batthyány Ignác erdélyi püspök volt.16 Kortársa, Kovachich Márton György nem sokkal halála előtt egy (fia neve alatt kiadott) munkájában harminchat olyan kéziratos kódex leírását ismertette, amelyek a magyar királyság középkori és kora újkori törvényeit tartalmazták (ezek száma természetesen kéziratonként eltérő volt).17 Ezek között tíz olyan kötetről is említés esett, amelyekben egyházszervezés alapján. Erre vonatkozóan 1. pl. Pauler Gy.: A magyar nemzet története i. m. I. 30-31., 391.; Gerics József'. Az állam- és törvényalkotó Szent István. In: Uő: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Bp. 1995. 52.; Uő: A Hartvik-legenda mintáiról és forrásairól. Magyar Könyvszemle 97. (1981) 185-187.; Uő: A Pseudo-Isidorus-gyűjtemény szövegei és a 11. század első felének magyarországi társadalmi ideológiája. Magyar Könyvszemle 101. (1985) 166-170.; Uő - Ladányi Erzsébet: A Kálmán-kori szinodális bíráskodás valószínű mintája. In: Iustum, Aequum, Salutare. Emlékkönyv Zlinszky János tiszteletére. Szerk. Bánrévy Gábor et al. Bp. 1998. 114.; Erdő Péter: A Szent István-i egyházszervezés és európai háttere. In: Uő: Egyházjog a középkori Magyarországon. Bp. 2001. 179-180. — Pusztán a törvénycikkek alapján azonban a kollekció jelenléte nem bizonyítható, 1. Mikó Gábor: Szent István törvényei és a pszeudo-izidori hamisítványok. Magyar Könyvszemle 123. (2007) 153-168. Újabb kutatások pedig azt is kimutatták, hogy mind az egyházszervezés, mind pedig az esztergomi zsinatok (bizonyos cikkelyeinek) forrásai nem közvetlenül az említett dekretálégyűjtemény, hanem annak későbbi kollekciókba átvett szövegei lehettek (az utóbbi esetben legvalószínűbb Wormsi Burchard gyűjteménye), 1. Erdő Péter: Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés. Bp. 1998. 126.; Szuromi Szabolcs Anzelm: A püspökökre vonatkozó egyházfegyelem sajátosságai a Decretales Pseudo-Isidorianae-ben. Kánonjog 5. (2003) 55.; Uő: Esztergomi zsinatok és kánongyűjtemények a XII. századi Magyarországon. Iustum Aequum Salutare 2. (2006) 195-196. Újabban az istváni törvények egyházi jellegű rendelkezéseinek valószínű forrásaként Wormsi Burchard gyűjteményét jelölte meg Vincent Múcska: Cirkevné zákony Stefana I. Svatého. (Szent István egyházi törvényei.) In: A Komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karán Működő Történelem Tanszék Évkönyve. Szerk. Simon Attila. Komárno 2007. 11-17. A Szent István-i törvények egyes cikkelyeiben megjelenő privilegium fori történeti hátterét elemezte Szilágyi Csaba: A privilegium fori Szent István király törvényében a római jog és az egykorú kánonjog tükrében. In: Hereditas htteraria totius Graeco-Latinitatis. II. Ed. Ursula Tóth. (AGATHA 28.) Debrecini 2014. 305-315. — A Kálmán-kori zsinati végzések lehetséges forrásait vizsgálta Karácson /.: Zsinatok i. m. 89-114. és Závodszky L.: Törvények i. m. 96-125. is. A közelmúlt kutatásai itt is számos új eredménnyel szolgáltak, 1. Szuromi Szabolcs Anzelm: Az első három Esztergomi Zsinat és a magyarországi egyházfegyelem a XII. században. Magyar Könyvszemle 115. (1999) 377-409.; Uő: Kánongyűjtemények i. m. 192-198. 16 Ignatius de Batthyán: Leges ecclesiasticae regni Hungáriáé. II. Claudiopoli 1827. A kéziratok alapján kiadott szövegek: István Intelmei és törvényei a bécsi császári könyvtár pergamenkódexe alapán, 1. 48-68. (vö. uo. a mű 1785-ben megjelent I. kötetének 8-9. oldalát is) — ez a mára elveszett Budai János-féle kódex, vö. Jánosi Monika: A Szent István törvényeit tartalmazó kódexek. Magyar Könyvszemle 94. (1978) 228-231.; Havas László: Szent István: Intelmek. (AGATHA Series Latina II.) Debrecini 2004. LXIL, LXV-LXVII.; Körmendy Kinga: Studentes extra regnum. Esztergomi kanonokok egyetemjárása és könyvhasználata 1183-1543. Bp. 2007. 66-69. — László törvényei a Thuróczy-kódex alapján, 1. 94-118. — Az I. esztergomi zsinat határozatai a Pray- és a Thuróczy-kódexek alapján, 1. 120-130.; a II. esztergomi zsinat a Pray-kódex alapján, 1. 196-197. 17 Josephus Nicolaus Kovachich: Notitiae praeliminares ad Syllogen decretorum comitialium. Pesthini 1820. 337-368. A jegyzék — számos leírás esetében bővebb — változatát 1. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban OSzKK), Föl. Lat. 170. I. föl. 36r-116v. A mű kiadására 1. V Windisch Éva: Kovachich Márton György, a forráskutató. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 24.) Bp. 1998. 181.
