Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hoffmann István - Tóth Valéria: A nyelvi és etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében
280 HOFFMANN ISTVÁN-TÓTH VALÉRIA fűzött módosításokat is — nyelvtudományi módszerekkel és eszközökkel végrehajtott eljárás eredményének tekintette és tekinti ma is, noha a vizsgálat gerincét adó törzsnévi helynevek kronológiai interpretációjában — ahogyan azt fentebb bemutattuk — nyelvészeti: nyelvtörténeti, névtani érveket lényegében nem látunk megjelenni. A törzsnévi helynevek nyelvi helyzetét, jellegzetességeit kronológiai természetüktől függetlenül Kniezsa négy pontban összegezte: „1. az ország különböző részein szétszórva találhatók, 2. személynévként nem fordulnak elő, 3. elterjedésük sehol sem lépi túl a többi adatok alapján igazolt magyar nyelvterület határát, 4. környezetük mindenütt jellegzetesen magyar”.78 E jellemzéssel az volt a célja, hogy a törzsnévi helynevek körét a honfoglaló magyar törzsekkel kapcsolatos megnevezéseken kívül más nevekre is kiterjeszthesse: ennek alapján vette fel bizonyítékai közé a Tárkány és a Varsány neveket mint egykori kabar törzsek helynévi nyomait a Kárpát-medencében.79 Kniezsa megállapításait Kristó pontról pontra megcáfolta,80 bírálatával egyet is tudunk érteni, sőt újabb szempontokkal tudjuk kiegészíteni. Az azonos alakú nevek szétszórtsága a nyelvterületen igen sok más név esetében is kimutatható, azaz nem csak a törzsnévi helynevek sajátja, így ez utóbbiak definitiv jegye sem lehet semmiképpen. A magyar nyelvterületen belül való elterjedésük és a névkörnyezetük megítélése eleve problematikus, mivel Kniezsa nem fejtette ki részletesen, hogy mely korszakra vonatkozóan értelmezte az általa említett 3. és 4. pontot. Valószínűsíthető azonban, hogy éppen a vizsgált korra, all. századra vonatkozóan: csakhogy — mint láttuk — ez olyan adathiányos időszak, hogy kellő számú adat híján ezeket a szempontokat nem tudjuk érvényesíteni egy-egy név vizsgálatában, különösen, ha kénytelenek vagyunk eltekinteni a magyar törzsnévi helynevek Kniezsa által javasolt automatikus felhasználásától. E kritériumok alapján81 tehát semmiképpen nem lehet további helyneveket a törzsnévi helynevek csoportjába sorolni. Nem tudjuk osztani Solymosi Lászlónak az évtizedekkel ezelőtti optimizmusát sem a tekintetben, hogy „az ismert helynévanyagból kikövetkeztethetők azon törzsek nevei, amelyeket Konstantinos nem említ”.82 A törzsnévi helyneveknek ugyanis nincs semmiféle olyan jellegzetességük, amely csakis erre a helynévcsoportra lenne jellemző.83 Törzsnévi eredetűnek ak78 Kniezsa I.: Magyarország népei i. m. 371. 79 Kniezsa I.: Magyarország népei i. m. 371. 80 Kristó Gy.: Törzsek és törzsnévi helynevek i. m. 422^423. 81 A törzsnevek személynévi használatának ügyére alábh térünk ki. 82 Solyrrwsi László: Árpád-kori helyneveink felhasználásáról. Magyar Nyelv 68. (1972) 180. 83 Lényegében erre az eredményre jutott Rácz Anita is az ún. pszeudo-törzsnévi településnevek jellegzetességeit vizsgálva, összevetve őket más, rokon helynévi csoportokkal (Rácz Anita: A pszeudo-
