Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hoffmann István - Tóth Valéria: A nyelvi és etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében
262 HOFFMANN ISTVÁN-TÓTH VALÉRIA A veszprémi oklevél Kér helynevének Kristó Gyula megközelítésében ugyancsak önmagán túlmutató tanulságai vannak: a törzsnévi lexémát tartalmazó településnevek ugyanis döntően a település belső viszonyaira utalnak még akkor is, ha a nevüket éppenséggel kívülről adták is. „A Kér településnév ugyanis csak úgy értelmezhető, hogy a településen Kér törzsbeliek éltek, környezetükben viszont nem, mivel csak így tudta betölteni megkülönböztető funkcióját.”15 E korai okleveles említésekkel kapcsolatban megfogalmazott vélekedések számos, a helynévadással és helynévhasználattal összefüggő névelméleti kérdést felvetnek. Közöttük a névadás okait és a névkeletkezés alapvető körülményeit érintők éppúgy vannak, mint a helynevek státusának, funkciójának kérdését előtérbe hozók. Ezek megválaszolásakor ráadásul azt a körülményt is mérlegelnünk kell, hogy a korszak nyelvi helyzetének megrajzolásához közvetlen nyelvi információként csupán az oklevelek magyar nyelvű szórványanyaga áll a rendelkezésünkre, amely forrásanyag magán viselheti az írója esetleges nyelvi beavatkozását is. Mindezeket a tényezőket all. századi helynévi adatok nyelvi-etnikai forrásértékének meghatározásakor feltétlenül szem előtt kell tartanunk. 2.2. A névelméleti kérdések bemutatását azzal célszerű kezdenünk, hogy röviden áttekintjük, egyáltalán milyen okok húzódhatnak meg a helynévadás hátterében a névtudomány mai álláspontja szerint, azaz milyen tényezők motiválják általában az ember helynévadási törekvéseit. A magyar névkutatók többsége szerint a névadás alapindítéka az, hogy az ember tájékozódni akar a tájban, s ezért a számára fontos helyeknek nevet ad. A nemzetközi szakirodalomban ezzel szemben egyre inkább arra mutatnak rá a névkutatás szakemberei, hogy a névadás végső oka az ember kommunikációs szükséglete, és a mindenkori névszükségletet az adott helyzetben felmerülő kommunikációs igények határozzák meg.16 Ebben a felfogásban minden bizonnyal másképpen kell megítélni azokat a korai okleveles adatokat is, amelyekről a korábbiakban mint alkalmi helymegjelölésekről szóltak a kutatók. A bakonybéli apátság egyik faluja például András püspökről vette a nevét: 1086/1130-40: Sexta villa, 15 Kristó Gy.: Magyarország népei i. m. 18. A népnévi eredetű helyneveket is hasonlóan értékeli Kristó Gyula: Varsány település lakóit például alánoknak tartja, de a helyet felfogása szerint a (magyar) környezetük nevezhette el így. 16 Vö. Hoffmann István: Régi helyneveink névadóinak kérdéséhez. Névtani Értesítő 27. (2005) 120. De a helynévadás okairól szólva arra is rá kell mutatnunk, hogy a névadásban kulturális mozgatórugók is nem csekély mértékben szerepet játszanak: az tudniillik, hogy a név az emberi kultúra alapvető része és összetevője; vö. ehhez Hoffmann István: Név és identitás. Magyar Nyelvjárások 48. (2010) 52.
