Századok – 2016
2016 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Gecsényi Lajos: Kemenesaljai Életrajzi Lexikon
forrásait, szervezeti változásait, a magyar külpolitika alapvető dokumentumait valóban másik kötetek adták/adják közre s azoknak köszönhetően számos, itt megfogalmazott „igény” kielégítést nyer. Igaz ahhoz a könyvespolcra több, ehhez a munkához hasonló terjedelmes kiadványt kell elhelyezni, mert az ilyen munkákat — magam legalábbis — inkább veszek a kezembe, mint különböző elektronikus adathordozókon, képernyő előtt ülve „böngészem” azokat. Azt tudom ajánlani mindazoknak, akik hívei a jó segédkönyveknek ne kerüljék el A magyar külpolitikai kronológiája 1990 - 2010 című kötetet. Érdemes lapozgatni, olvasgatni! Nagy Miklós jó munkát végzett és ügyesen „csempészett be” a kronológiába esetenként olyan eseményeket/történéseket, amelyek csak részben voltak összefüggésben a magyar külpolitikával, de azokra is oda kellett figyelni, hiszen nem egy esetben egy-egy velünk szomszédos országban történtekről volt szó. A szomszédok pedig mindig is fontosak, főleg ha olyanok, akikkel volt és van miről közösen elgondolkodnunk, múltunkat, jelenünket és jövőnket illetően. Szakály Sándor KEMENESALJÁI ÉLETRAJZI LEXIKON Szerk. Németh Tibor Kemenesaljái Regionális Ifjúsági Szervezet, 2014. 222 o. Valljuk meg, hogy napjaink mindent maga alá temető globális információ áradatában egyre nehezebb felmutatni a múlt megtartó erőit, amelyek egy-egy táj — aktuális fogalommal kistérség — arculatát évszázadokon át jellemezték. Annál is inkább, mert a folyamat már hosszú ideje tart és a modern világ lépésről-lépésre szorítja háttérbe a vidék-megtartás erőit, a falusi értelmiséget: a papot, a tanítót, az orvost, a népművelőt, de még a mezőgazdászt is. Ennek egyik mellékes hatásaként eltűnik a biográfiákból a falu, mint születési hely, ami még akkor is oda kötötte az embert a helyhez, ha egész élete távoli színtereken zajlott. Ezért is érdemel különös figyelmet, ha napjaink kiadványözönében felbukkan egy-egy összeállítás, ami megkísérli, hogy a múlt szellemi hozadékából merítve adjon hátteret a jelennek. Szerencsére ilyenre mindig van példa. A vasi Kemenesalja, Celldömölk és környéke évszázadokon át — Pápa, Sopron és Szombathely árnyékában is — a magyar közélet, a kultúra, a római katolikus és az evangélikus egyház számos jeles munkásának szülőföldje, munkahelye volt, miközben jól felkészült szakemberek sorát állította a helyi intézmények élére is. Tudósok, kitűnő tanárok, újságírók, orvosok, művészek, közéleti emberek: országgyűlési képviselők, főispánok, polgármesterek születtek és éltek itt. Közülük a távoli múltba visszanyúlva 180 személy életrajzát kutatták föl a celldömölki Kresznerics Ferenc Városi Könyvtárban Németh Tibor vezetésével alakult munkaközösség tagjai. Színes gyűjtemény állt össze, melyben a meghatározó az egész tevékenységükkel a tájhoz kötődők sora: a Berzsenyiek, Dániel a költő, Lénárd 48-as honvédezredes, a celli Géfin család tagjai, a csöngei Horváth Elek ügyvéd, a Dunántúli Történetkedvelők Társaságának egyik szervezője, Maráczi Lajos celli orvos, kórházigazgató, Mesterházy Sándor kemenesmihályfai evangélikus lelkész, Nagy István tanár, festőművész, Kresznerics Ferenc alsósági plébános, tudós nyelvész, Tőke János Kossuth díjas kemenesszentmártoni tsz-elnök, Tarrósy Imre celli sportvezető, Fehér Ernő községi jegyző, az 1956-os forradalom mártírja és mások, A szerkesztőt nem vezette politikai mérlegelés. Tudta, hogy a kötetben helye van a vidékhez sok szállal kötődött Mód Aladár egyetemi tanárnak, Kiss Péter, Nagy Józsefné, Gosztonyi János kommunista, Kiss Adolf és Révész Mihály szociáldemokrata politikusoknak. Természetesen egy teljességre törekvő életrajzi gyűjtemény esetében lehetnek a gyűjtés, a válogatás kritériumait illető kérdőjelek is. Ilyen kérdések itt is felvetődnek. Azt aligha vonhatja bárki is kétségbe, hogy a Kemenesalja számos templomát képeivel díszítő mesternek, Dorffmeister Istvánnak, a Csöngét otthonának valló Weöres Sándornak, helye van a kötetbe. Petőfi ostffyasszonyfai, Kodály csöngei, Kisfaludy Károly vönöcki és csöngei látogatásai, nem szólván Eötvös Loránd sághegyi méréseiről, Hadnagy Gábor festőművész vagy Döbrentei Gábor rövid kemenesaaljai gyermekévei már inkább a tágabban értelmezett helyhez kötés keretébe tartozik. A szép kivitelű, fényképekkel illusztrált, minden életrajzot bibliográfiával kísérő, helynév és foglalkozási mutatóval ellátott kötet újabb elismerésre méltó fontos dokumentuma a vasi táj történetének. TÖRTÉNETI IRODALOM 249 Gecsényi Lajos
