Századok – 2016
2016 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Ungváry Krisztián: Jobst Ágnes: A Stasi működése Magyarországon. A keletnémet és a magyar állambiztonság kapcsolata 1955-1989
szonyt és a határokon túli magyarság helyzetét, illetve az ország NATO-tagságának kérdését (389-412.). Témáját elsősorban magyar szempontból elemzi az MNL OL és a Semmelweis Orvostörténeti Levéltára őrizetében lévő dokumentumok alapján, továbbá néhány visszaemlékezést is felhasznál. A szuverenitás helyreállítására, illetve az ország biztonsága érdekében a főként bilaterális kapcsolatok kiépítésére törekvő antalli külpolitikát az események és az elért jelentős eredmények tükrében aktívnak és dinamikusnak értékeli. Itt kiemelendő, hogy Sáringer eddig már több hiánypótló forráskötetet is publikált a témában (Iratok a magyar Külügyminisztérium történetéhez, 1985-1993. I—II. Bp. 2014-2015., Iratok az Antall-kormány külpolitikájához és diplomáciájához I. (Veritas könyvek 3.) Bp. 2015.). A további kutatások során érdemes lenne a levéltári anyagokon kívül szisztematikusan összegyűjteni és feldolgozni a korszak még élő diplomatáinak visszaemlékezéseit és esetleges releváns hagyatékait. A kötetet záró tanulmányban Garadnai Zoltán történész, az MNL OL munkatársa a magyar-francia kapcsolatok szempontjából vizsgálja az 1990-1994 közötti időszakot (413-431.). Elemzésének keretét a Mitterand-i keleti politika adja. A dolgozat széles forrásbázisra épül, Garadnai az MNL OL-ban őrzött iratokon kívül több alkalommal kutatta a francia Külügyminisztérium Levéltárának vonatkozó anyagait is. Megállapítása szerint a magyar-francia kétoldalú kapcsolatok 1990-től lényeges változáson mentek keresztül, amelynek eredményeként 1992-ben mindkét fél ratifikálta az entente szerződést, új korszakot nyitva a magyar-francia kapcsolatok történetében. Úgy véli, hogy a magyar kormány a francia kapcsolatot az európai és nemzetközi politikába történő integráció egyik legfontosabb útjának tartotta. Mindezt Franciaország nyíltan és egyértelműen támogatta, mindazonáltal az együttműködés — a szerző elemzése alapján — a francia fél számára leginkább a gazdaság és a kultúra területén volt fontos. A VERITAS Intézet első évkönyve több hiánypótló munkával, új kérdésfeltevésekkel és eredményekkel, illetve további tervezett kutatási irányok megjelölésével jelentkezett. A kötet olvasását jó szívvel ajánlom elsősorban a 19-20. század történész kutatóinak, de a szélesebb érdeklődő közönségnek is. 246 TÖRTÉNETI IRODALOM Erdős Kristóf Jobst Ágnes A STASI MŰKÖDÉSE MAGYARORSZÁGON A keletnémet és a magyar állambiztonság kapcsolata 1955-1989 Jaffa, Budapest, 2015. 256 o. Az NDK és Magyarország közötti kapcsolatok történetének szerencsére már van irodalma. Ezen belül is különös jelentősége van azoknak az írásoknak, amelyek a két ország állambiztonságának kapcsolataival foglalkoznak. Ezeknek megszületésében döntő szerepe volt annak, hogy az NDK állambiztonsági iratai 1991 óta kutathatóak és a vonatkozó német intézmény, a volt NDK Állambiztonsági Dokumentumainak Szövetségi Megbízottja (Bundesbeauftragte für die Unterlagen der Staatssicherheit der ehemaligen DDR, rövidebb nevén és a továbbiakban BStU) kutatási gyakorlata sokáig egész kelet-Európában példaértékűnek számított. Monika Tanzscher, Dunai Andrea, Dalos György és Schlachta Krisztina a Stasi és a III. Főcsoportfőnökség kapcsolatrendszerének különböző részaspektusaival már foglalkozott. Jobst Ágnes arra vállalkozott, hogy a két ország állambiztonságának kapcsolatát tárja fel. Kötetének címe arra enged következtetni, hogy elsősorban azok a kérdések érdekelték, amelyek a témán belül Magyarország területére vonatkoztathatóak. A monográfia döntően a határátlépés és határőrizet kérdésére fókuszál. A függelék nélkül 284 oldalas kötetből 34 oldal Európa kettéválasztásáról, 99 oldal „Menni vagy maradni? címmel a határátlépésről, 30 oldal a magyar nyitás politikájáról, 77 oldal pedig a keletnémet és magyar határnyitásról szól. Az állambiztonsági együttműködések más területeit ezzel szemben csak 35 oldal tárgyalja. Ezek az arányok érzékeltetik, hogy a kötet az állambiztonsági kapcsolatok feldolgozása szempontjából még nem az utolsó szó. Jobst elsősorban a BStU illetve kisebb mértékben a Magyar Országos Levéltár és az Állambiztonsági Szolgálatok történelmi levéltára dokumentumait használta kutatása során. Kötetének előszava szerint elsősorban a nemzetközi osztályok levélváltásait tartalmazó gyűjtödossziékat, az együttműködési szerződéseket és reszortmegállapodásokat, a rövid és középlejáratú munkaterve
