Századok – 2016

2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: A második "Száműzött Rákóczi” vita. (Szekfű Gyula "Bethlen Gábor” című művének korabeli fogadtatása)

19 Az itt felsoroltak (tehát a Szekfűvel, sőt a Révész Imrével összefüggő „duellum”-ok, illetve a jelzett viták Sebestyén-nel, Bajcsy Zsilinszky-vel vagy Gálócsy Árpád­dal) napnál világosabb alátámasztásai annak, hogy a Szekfűvel kapcsolatos ro­mantikus, nemzeti-nacionalista gyökerű (általa kismagyarnak aposztrofált) polémia és teljes averzió ebben az időszakban, sőt később sem szűnt meg, mondhatni egész életútján elkíséri (legalábbis 1945-ig)94. (Erre világos bizonyí­tékok a későbbi szüntelen támadások, Zoványi Jenő és Csuday Jenő részéről, il­letve pl. a „Mi a magyar?” vagy az „Állam és nemzet”, illetve a Magyar Nemzet­ben megjelent cikkeivel kapcsolatos polémiák, - Bisztray Gyula számosat összegyűjtött ezek közül az Egyetemi Könyvtárban lévő hagyatékában.95) Mindezzel szemben legalábbis elgondolkodtató, hogy a mai szemmel is mértékadónak tekinthető Hajnal István és Móricz Zsigmondy és persze Ifjabb Révész Imre (hogy Török Pálról, Kós Károlyról, Nagy Gézáról ne is beszél­jünk96, de persze Szekfű munkáinak tudományos jellegét a tőle eltérő álláspon­tot képviselő Angyal Dávid sem tagadta soha97) alapvető, sőt elsőrendű tudomá­nyos miiként értékelte az itt tárgyalt polémiát, s éppen a pamflet jelleget hang­súlyozók írtak pamflet-szerű munkákat (leginkább R. Kiss, de Zoványiékra is ez jellemző számos tekintetben98.) A MÁSODIK „SZÁMŰZÖTT RÁKÓCZI” VITA 94 Vö. EKK Bisztray hagyaték, G 635. Benne számos összegyűjtött Szekfű-ellenes cikk a napi­lapokból az 1930-as, 1940-es évekből. 95 Ua. Vö. pl. a „Berlini vállveregetés” című cikk In. Magyarok Lapja, 1937. júhus 25, amely Szekfűnek a „Schittenhelm Ede” című írását (és a Szent István-i állam fogalmát) támadja hevesen, teljesen Szabó Dezsői szellemben. Számos példa hozható azonban ilyen jellegű támadásokra a máso­dik világháború időszakából is, például Szekfűnek a Magyar Nemzetben megjelent cikkei kapcsán. Vö. Bisztray-hagyaték. uo. A Szekfű-Szabó Dezső viszonyhoz Kovács Dávid: Szabó Dezső és Szekfű Gyula magyarságszemléletéenk párhuzamai az 1920-as években. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik, i. m. 213-228. 96 Itt kap jelentőséget aztán még Valjavec, Lupas és Bíró Sándor értékelése is, akik (mint lát­hattuk) bár nem azonos szakmai súllyal rendelkeztek, alapvetően nagyrabecsüléssel nyilatkoztak Szekfű könyvéről. Nem tematizáltam külön Károlyi Árpád álláspontját, mivel a függelékben számos dokumentumot közlök az ő véleményéről. Az viszont itt is leszögezhető, a felhozott dokumentumok azt tanúsítják, hogy Károlyi — kifogásaival együtt — alapvetően pozitívan, alkalmanként igen elis­­merően nyilatkozott a kötetről, s nem lehet kétséges, hogy komoly szakmai erényekkel rendelkező, tudományos teljesítményként értékelte. Bővebben mindehhez vö. Függelék I. 97 Vö. Erős V: A Szekfu-Mályusz vita i. m. Passim. Meg lehet említeni még Károlyi Árpád meg­nyilatkozásait is ebből az időszakból, aki Angyal Dáviddal sok vonatkozásban hasonló nézeteket val­lott. Károlyi ugyanis, bár például a Domanovszky Sándorhoz írott ekkori leveleiben hevesen bírálja Szekfűt és nagyon egyetért Domanovszkynak a Magyar Történettel (és a szellemtörténettel) szem­ben megfogalmazott bírálataival, egy 1934-es levelében arról ír, hogy az akadémiai nagyjutalmat ab­ban az évben inkább a Hóman-Szekfűnek, vagy csak Szekfűnek kellene adni (utóbbi esetében a szin­tézis általa írt részeire, valamint a Bethlen Gáborra - !!! - hivatkozva.) Ráadásul Károlyi a Szekfűhöz írott leveleiben ekkor is alapvetően támogatásáról biztosítja mind a Gálócsy per ügyében, mind a Bethlen-könyv körüli herce-hurcában, mind pl. Csuday Jenő Szekfű-ellenes megnyilatkozásai vonat­kozásában (amelyek teljesen egy tőről fakadnak R. Kiss István, illetve Zoványi Jenő támadásaival). Vö. mindezekhez Károlyi Árpád levelei Domanovszky Sándorhoz MTA KK Ms 4525/268. Bécs, 1931. febr. 13, illetve Ms 4525/395. Bécs, febr. 7. Valamint Károlyi Árpád levelei Szekfű Gyulának. EKK, G 628. pl. 96. Bécs, 1930. április 30. A levelek szövegeiről részletesen, illetve azok értelmezéséhez vö. függelék. Károlyi Árpád és Szekfű kapcsolatához vö. még legújabban Fazekas István: Szekfű Gyula és a Haus-, Hof- und Staatsarchiv levéltárosai az I. világháború előestéjén. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. I. m. 58-75. 98 Vö. a korábbiak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom