Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: A kollektív bűnösség elvének gyakorlati alkalmazása? Csanád vármegyei németek a népbíróság előtt
Miklós Péter A KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG ELVÉNEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA? Csanád vármegyei németek a népbíróság előtt A magyarországi németség második világháború utáni történetének legtragikusabb momentuma az 1946 januárja és 1948 júniusa között szervezett állami keretek között zajlott kitelepítés volt. Bár a szakirodalomban — a forrásadottságok egyenetlensége és a különböző kútfők eltérő adatai miatt — több adat olvasható a kitelepített magyarországi németek számát illetően, bizonyos, hogy az meghaladta a száznyolcvanezer főt. (A pontosítást tovább bonyolítja az a jelenség, hogy számos kitelepített német később visszatért.1) 1944-1945 fordulójától a szovjet Vörös Hadsereg uralma alá került országrészben a politikai élet és a közigazgatás újjászervezésével szinte párhuzamosan megindult a németellenes propaganda-hadjárat is — elsősorban a sajtótermékek hasábjain keresztül —, amely a kitelepítések ideológiai előkészítéseként értelmezhetünk. A kelet- és közép-európai — így a magyarországi — németségnek a Németország területén fekvő megszállási övezetek egyikébe való kitelepítését mind a Szovjetunió, mind Nagy-Britannia, mind az Amerikai Egyesült Államok vezetése támogatta.2 A következőkben — a népbíróságok működési elvének rövid leírása és a régió nemzetiségi adottságainak vázlatos ismertetése után — egy Csanád vármegyei német közösség — az újszentiváni németség — tagjai ellen lefolytatott népbírósági perek iratai alapján kísérlem meg bemutatni azt, hogy a kollektív bűnösség elve hogyan került gyakorlati alkalmazásra, s vizsgálni, hogy mennyire voltak alaposak és valósak a népügyészség által megfogalmazott vádak. Tanulmányom elsődleges forrásbázisa a szegedi népbíróságnak a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárában őrzött anyaga volt.3 1 Vö. Tóth Ágnes: Hazatértek. A németországi kitelepítésből visszatért magyarországi németek megpróbáltatásainak emlékezete. Budapest, 2008. 2 Lásd bővebben: Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése. 1945-1950. Budapest, 1988.; Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. Kecskemét, 1993.; Zielbauer György: Adatok és tények a magyarországi németség történetéből. 1945-1949. Budapest 1989. 3 Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára, (a továbbiakban: MNL CSML) Szegedi Népbíróság iratai. XXV 8. (a továbbiakban: SZNI)
