Századok – 2016

2016 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Kult László: Bene Krisztián: A francia antibolsevik légió a keleti hadszíntéren

1594 TÖRTÉNETI IRODALOM contre le bolchevisme-mel, azaz a Francia Antibolsevik Légióval kapcsolatos érdemi eseményeket. Az első' fejezetben a szerző' fontosnak tartja bemutatni a jelenség előzmé­nyeit, melyek igen messzire nyúlnak vissza, hiszen az első világháború hatásai ugyan­olyan fontosak, mint a két háború közötti nemzetközi nagypolitika vagy a francia bel­politikai paletta egyes szélsőséges csoportjainak körében végbemenő ideológiai változá­sok. A szerző annyi engedményt tesz az olvasónak, hogy könyvében kevésbé részletesen tárgyalja a francia nagypolitika történéseit, ehelyett inkább a későbbi fegyveres együtt­működésben központi szerepet játszó szélsőséges politikai mozgalmak tevékenységét járja körbe. Ennek köszönhetően a Franciaország történelme iránt érdeklődő magyar olvasó megismerheti a korszak európai nagyhatalmi politikai rendszerében betöltött francia helyzetet is, amely önmagában is érdekes lehet a korszakot jobban megismer­ni vágyók számára. Legalább ilyen fontos a második világháború alatti francia politi­kai-katonai viszonyok bemutatása, mely nélkül értelmezhetetlen lenne a németekkel való együttműködés is. Ugyanakkor nagyon fontos felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a vizsgált időszak nagyobbik felében a francia kormányzat meghatározó erői el­zárkóztak a kollaborációtól, ezért fog az jelentős ideig az állami kereteken kívül, a fent említett szélsőséges politikai erők „magánvállalkozásaként” megvalósulni. A következő rész a már szűkebb értelemben vett fegyveres kollaborációval foglalko­zik és a Francia Antibolsevik Légió történetét mutatja be részletesen. Ennek keretében először megismerhetjük a szervezet megalakulásának körülményeit, a tagság toborzá­sát, a jelentkezők motivációját, lengyelországi kiképzését, majd pedig ezt követően azo­kat a körülményeket, amelyek a fegyveres alakulat katonai alkalmazásához vezettek. Érdemes kiemelni, hogy a politikai indíttatásból a párizsi kollaboráns pártok bábásko­dása mellett létrehozott szervezet nem ért el átütő sikert a francia lakosság körében, mikor toborozni kezdett, hiszen a közel háromszor annyi jelentkezőből végül a keleti hadszíntéren csupán alig 5 800 fő teljesített tényleges szolgálatot. A fentiekből következően fontos leszögezni, hogy a kezdetekkor a francia kormány nem vállalt aktív szerepet az alakulat működésében, később azonban — felismerve a ben­ne rejlő politikai és katonai lehetőségeket - már megpróbálta befolyása alá venni, ez a kísérlet azonban kudarcot vallott a német fél ellenállása miatt. Ebből kifolyólag a Francia Antibolsevik Légió a francia szélsőséges erők kezdeti jelentős befolyása ellenére mind­végig német irányítás alatt maradt. Ez tette lehetővé azt is, hogy a katonai egység 1941 novemberétől a Moszkva elleni német támadó hadműveletben is részt vegyen, noha sem létszáma, sem kiképzettsége nem tette erre alkalmassá. Ennek megfelelően az első vo­nalban való jelenlét rövid életűnek bizonyult, néhány hetes, nagy veszteségekkel járó és dicstelen szolgálat után a Légiót a hátországba irányították átszervezésre és újbóli ki­képzésre. Eredményeként a francia alakulat a következő éveket közvetlen német aláren­deltségben partizánvadászattal töltötte, amely jobban megfelelt tagjai felkészültségének. A negyedik fejezet a francia kormány lépéseire koncentrál, melyekkel a vezető fran­cia politikusok megpróbáltak helyet követelni maguknak a fegyveres kollaboráción be­lül. A szerző szerint a francia vezetés túl későn eszmélt és nem volt képes kiaknázni a francia fegyveres potenciálban rejlő alkupozíciót, így az egymást követő engedmé­nyek mindig csupán a német érdekeket szolgálták anélkül, hogy hasznot hajtottak vol­na Franciaországnak. A francia kormány által létrehozott új szervezet, a Légion trico­­lore (Trikolór Légió) tevékenysége teljes mértékben alátámasztja ezt a megállapítást. A szervezetet 1942 tavaszán hozta létre a francia vezetés azzal a céllal, hogy a Francia Antibolsevik Légiót magába olvasztva egyrészt új alapra helyezze a francia-német ka­tonai kapcsolatokat, másrészt pedig minimálisra csökkentse a kollaboráns pártok kezé­ben összpontosuló katonai potenciált. A biztató kezdetek után azonban a kezdeménye­zés látványos kudarcot vallott, mikor 1942 őszén a német hatóságok a fegyverszüneti

Next

/
Oldalképek
Tartalom