Századok – 2016
2016 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Vörös Boldizsár: B. Müller Tamás: Vörösterror az Országházban 1919
TÖRTÉNETI IRODALOM B. Müller Tamás VÖRÖSTERROR AZ ORSZÁGHÁZBAN 1919 Országgyűlés Hivatala, H. n. [Bp.], 2016. 323 o. B. Müller Tamás könyvéről már e rövid ismertetés legelején összefoglalóan kijelenthető', hogy témaválasztása nagyon érdekes, jó a bevezető tanulmány és érdemes elolvasni a közlésre kiválogatott forrásokat is. A kötet így nemcsak a magyar történelem egyik, különböző korszakokban olykor igencsak szélsőséges (negatív-pozitív) értékelésekkel ábrázolt időszaka: a Magyarországi Tanácsköztársaság, hanem, a benne működő testületek miatt az ország egyik legfontosabb, nagy szimbolikus értékkel is rendelkező épülete: az Országház történetének jobb megismeréséhez is hozzájárul - ugyanakkor pedig olvasmányként sem érdektelen. Mindehhez a szerző-közreadó igen korrekten meghatározza munkájának céljait, kereteit, már az Előszó ban: „Könyvem a diktatúra történetének egy ugyancsak jól lehatárolható szegmensére: a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztályának közel három hónapos országházi működésére és az épületben raboskodó politikai foglyok, valamint a diktatúrát megdönteni szándékozó — az önmagukat is vállaltan ellenforradalmároknak nevező - letartóztatott személyek fogságára koncentrál. Az 1919-es vörösterror és az azt követő megtorlás különböző szintjei, illetve a diktatúra erőszakszervezeteinek részletes és átfogó bemutatása nem célja e munkának.” (9.) Ezzel összefüggésben pedig rendkívül érdekes és a Tanácsköztársaság története egészének ismeretéhez is hasznos a nyomozó osztály kialakulásának, működésének, az ezek során lezajló különféle konfliktusoknak a bemutatása B. Müller Tamás tanulmányában (itt igen jó a 39. oldalon látható ábra!); ezzel párhuzamosan pedig számos információt kap az olvasó a parlament épületének diktatúrabeli sorsáról is. Kár ugyanakkor, hogy A tanácsköztársaság bukását követő büntető törvényszéki számonkérések című fejezetben a szerző egyáltalán nem foglalkozik az Országház történetével az 1919. augusztus 1-jét követő hónapokban. Mert bár az ez iránt érdeklődők A Nemzet Főtere című 2014-es kiadvány Egy láda töltény című írásából megtudhatják, hogy „Az Országház és a [körülötte lévő] tér román megszállás alatti történetéről csak pár fotó tanúskodik, illetve a képviselőházi őrség parancsnokságának jelentése” (Egy láda töltény. In: A Nemzet Főtere. Az Országgyűlés Hivatalának kiadványa a Kossuth tér történetéről. Főszerk. Ablonczy Bálint. Bp. 2014. 67.), érdemes lett volna ezt megírni a könyvben is. Horthy Nemzeti Hadserege 1919. november 16-ai bevonulási ünnepségének a Parlamentnél sorra kerülő részéről, majd a következő időszakról már nyilvánvalóan jóval több dokumentum maradt fenn. A rendelkezésre álló források alapján nem lett volna érdektelen annak legalább rövid bemutatása, hogy az épülettel mi történt abban az időben, amikor a büntető törvényszéki számonkérések zajlottak.
