Századok – 2016

2016 / 6. szám - FIGYELŐ - Pastor, Peter: A történelmi mítoszok újragyártása

TÖRTÉNELMI MÍTOSZOK ÚJRAGYÁRTÁSA 1579 hatalmak náci csatlós államnak tekintették Magyarországot, és nem megszállt országnak.” (325.) A szövetségesek helyesen ítélték meg a helyzetet. A német megszállásnak a szerzó' egy egész fejezet szentel. A megszállás egyik következménye Magyarország teljes mozgósítása lett a szovjetekkel szem­ben. A könyv felsorolja azokat a gazdasági és pénzügyi problémákat, amelyeket a háború és a német megszállás eredményezett. Helyesen állapítja meg, hogy „[...] felgyorsult a zsidó javak elkobzása, csak ezzel magyarázható, hogy a ma­gyar gazdaság mégsem omlott össze.” (330.) Azt azonban már nem teszi hoz­zá, hogy a vagyont olyanoktól vették el, akik hamarosan a „végsó' megoldás” áldozataivá váltak. Azt sem fejti ki, hogy a zsidóktól elvett vagyont, beleért­ve a lakásokat is, szétosztották a lakosság között. Két magyar történész ezt a folyamatot sírrablásnak nevezi, miközben emlékeztetik az olvasót arra, hogy az áldozatok vagyonát előbb vették el, s csak utána küldték ó'ket a halálba.67 Ungváry Krisztián a magyar hadsereg második világháborús szerepével fog­lalkozó monográfiájában ezt így összegzi: „Csak Magyarország megszállásával kezdó'dhetett meg a már évek óta propagált teljes vagyontalanítási és újraosz­­tási akció. Meg kell jegyeznünk, hogy ez egyáltalán nem ártott a megszállók népszerűségének. Ellenkezó'leg: a zsidóság kifosztása stabilizálóan hatott a közállapotokra. A deportálások által lehetővé tett vagyonosztogatás sokak szá­mára értelmessé tette a tengely oldalán történő' kitartást. Az államosított zsidó vagyonnal az államháztartás hiányát is bizonyos mértékig fedezni lehetett, [...] hivatalnokok százezrei vállalkoztak honfitársaik kiválogatására, gettósítására és kifosztására. További százezrek, ha nem milliók kerültek különféle igénylé­sek kapcsán érintkezésbe zsidó vagyontárgyakkal.”68 Eró'teljes szavak, a hason­lóak többnyire hiányzanak Cornelius könyvéből. A szerző a deportálás gyorsaságát a magyar hatóságok „teljes együttmű­ködésének” tulajdonítja, amit azzal magyaráz, hogy a németek eltűntették a hagyományos magyar politikai vezetést. (332.) A tény ezzel szemben az, hogy a németek jóváhagyását bíró Sztójay-kormány tíz tagjából négyen az előző kor­mánynak is tagjai voltak.69 Horthy változatlanul az állam élén állt, s mint Cornelius az angol eredetiben írja, az államfő „[...] egyetértett azzal, hogy a zsidókat deportálják keleten s voltaképpen mindenhonnan, kivéve Budapestet, és a lakosság többsége támogatta a lépéseket, hogy a zsidókat elszállítsák. Még az egyházak is alig reagáltak a rendeletek ellen.” (298.) Ez a két súlyosan el­marasztaló mondat a könyv angol változatának „Establishment of the Ghettos” (Gettók felállítása) című alfejezetében található, a magyar változatból azonban már hiányzik. (340.) 67 Kádár Gábor - Vági Zoltán-. Hullarablás, (http://gyorjewish.org/hullarab.htm, letöltés 2012. jún. 30.) 68 Ungváry K.\ A Magyar honvédség i. m. 232. 69 Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1987. Bp. 1987. 104-105.

Next

/
Oldalképek
Tartalom