Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somogyvári Lajos: Iskolai hitoktatás 1957-ben
ISKOLAI HITOKTATÁS 1957-BEN 1537 iskola vezetése iránt), s formai kifogásokkal is megpróbálták a jelentkezők létszámát csökkenteni. A szellemet azonban már nem lehetett visszazárni a palackba: a papok a szószékről 1956 tavaszán és kora nyarán azt hirdették, hogy „enyhült a helyzet, szabadság van, most már senkinek nem lehet bántódása” a jelentkezés miatt.4 5 1956. október 23-a után ugrásszerűen megnőtt a hittanra járók száma. Arányukat csak megbecsülni lehet, de volt, ahol az általános iskolások 80—85%-a jelentkezett hitoktatásra.6 Az iskolák (főleg vidéken) eltekintettek a korábbi kötöttségektől, a szülők szabadon érvényesítették jogaikat a hitoktatásban való részvételre, visszakerültek a keresztek a tantermek falára, sok helyen pedig még a pedagógusok is szerepet vállaltak a hitoktatásban.6 Az Oktatásügyi Minisztérium forradalmi bizottsága engedélyezte a hittanórák látogatását azok számára is, akik korábban nem jelentkeztek. A Kádár-kormány ugyan november 28-án még megerősítette ezt a rendelkezést, de valódi szándékáról már ennek ellentmondó hírek is szárnyra keltek.7 Az Állami Egyházügyi Hivatal ugyanis november végén bejelentette, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az október 23-a előtti állapotokat tekinti status quonak az egyházi életben, ami valójában azt jelentette, hogy a vezetés érvényteleníteni kívánja az új jelentkezéseket.8 A zavar tovább fokozódott 1957 elejére: a minisztérium egymásnak ellentmondó rendelkezései és a sajtó által is gerjesztett, a hittanoktatás körül kialakuló hisztérikus hangulat szintén ezt jelezte. Mindennek hátterében a lassan konszolidálódó hatalom gyengesége, illetve a fokozatosan kialakuló kádári irányvonal bizonytalansága húzódott meg. Zűrzavar a hitoktatásban 1957 elején Az új év egyik első rendelkezése a hitoktatás teljes liberalizálását hozta magával, ami csak megerősítette a forradalom idején kialakult gyakorlatot. 1957. január 1-jén jelent meg Kónya Albert oktatásügyi kormánybiztos utasítása, Kiss Gyula miniszterhelyettes aláírásával a hitoktatásról, mely szerint a fakultatív hitoktatásban a diákok „külön beiratkozás nélkül — kizárólag szüleik szabad elhatározása alapján - vehetnek részt.”9 A szabályozás előírja, hogy a hitoktatókat az egyházi hatóságok 4 MNL OL XIX-I-2-K Az 1956/57. évi hittanbeiratások előkészítése és lebonyolítása i. m. 2. 5 Balogh Margit - Gergely Jenő: Állam, egyház, vallásgyakorlás Magyarországon. 1790—2005. II. Bp. 2005. 977. 6 MNL OL XIX-A-83-a-14/8/a-1957. Jelentés a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány számára a hitoktatás helyzetéről és problémáiról. Jegyzőkönyv az 1957. január 24-i kormányülésről. 7 Nagy Péter Tibor. Hittanoktatás és világnézeti nevelés 1956 után. Iskolakultúra 10. (2000: 6-7. sz.) 121. 8 Balogh Margit: Lojalitás vagy szembenállás? A magyar katolikus egyház és a kádári szövetségi politika. Korunk 24. (2013: 10. sz.) 55., Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon. 1944-1971. Bp. 1985. 155. Az Állami Egyházügyi Hivatalt hamarosan beolvasztották a Művelődésügyi Minisztériumba. 9 MNL OL XIX-A-83-a-14/1957. Az oktatásügyi kormánybiztos 5/1957./O.K. 1. számú utasítása a hitoktatással kapcsolatos kérdésekről. 1957. január 1. Ugyanezzel a dátummal jött
