Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hollósi Gábor: Az 1937. évi választójogi novella
AZ 1937. ÉVI VÁLASZTÓJOGI NOVELLA 1491 mondja. [...] Erőteljes és öntudatos állampolgári nevelésre van szüksége ennek az országnak... [...] Nálunk a választási lárma, a választási zaj után temetői csend üli meg azt a falut. A választó magára marad, elhagyatottnak, becsapva érzi magát és úri huncutságnak tekinti a politikát. Külföldön a pártok az egész ülésszak tartalma alatt folytatják felvilágosító, meggyőző munkájukat. Érintkezésben maradnak tömegeikkel, magyarázzák elfoglalt álláspontjukat, a törvényjavaslatokkal szemben vagy mellett elfoglalt álláspontjukat.”48 A törvény előzményei és alkotmányjogi kontextusa alapján egyértelmű, hogy a kormány egyelőre még halasztani kívánta az általános választójogi reformot, ám a pártközi értekezlet után már lépéskényszerbe került. Az 1937. évi novella, mint félmegoldás ebben a helyzetben született. Célját Antal István így foglalta össze: a kormány „a törvényjavaslat benyújtásával mintegy szimbolikus garanciát akar nyújtani ama elhatározásának változatlan és határozott voltát illetőleg, hogy a választójog kérdését a közérdek homlokterébe állítva mindaddig felszínen tartja, amíg ezt a kérdést közmegnyugvásra nem rendezi és a megoldásra váró közjogi problémák sorából ki nem kapcsolja.”49 A Független Kisgazdapárt hitt a kormánynak: támogató határozata 1937. február 18-án kelt a novella ügyében.50 Mindez azonban nem jelentette azt, hogy a képviselőház közjogi bizottsága által szinte teljesen átdolgozott törvényjavaslatot ne érte volna kritika.51 Meizler Károly szerint például „a nemzet [...] nem azt várta, hogy a választójogi törvénynek 189 szakasza közül egyetlenegy szakaszt részben módosítsanak.”52 Csoór Lajos pedig a kormány valódi szándékát abban látta, hogy „ez a javaslat nem más, mint egy eszköz arra, hogy a titkos választójog egész anyagának megoldását lehetőleg minél távolabbi időre eltoljuk.”53 A választójogi novella hatálya Csak az egy országgyűlési képviselőt választó, nyíltszavazásos kerületekre terjedt ki a törvény hatálya, a több képviselőt választó titkos szavazású kerületekben a kormánypárt az ajánlási rendszer módosítását feleslegesnek tartotta.54 48 Farkas, 186/424-427. A képviselő' a kulturális demokrácia kapcsán Klebelsberg álláspontját ismételte meg. 49 Antal, 184/359. 50 Utal rá Rajniss, 187/448. 51 Lásd Törvényjavaslat az országgyűlési képviselőjelölés újabb szabályozásáról. (A képviselőház közjogi bizottságának szövegezése szerint.) Melléklet a 376. számú irományhoz. [178-180.] In: Az 1935. évi április hó 27-ére összehívott országgyűlés képviselőházának irományai. Bp. 1937. VII. 178-180. 52 Meizler, 186/416. 53 Csoór, 186/427. 54 Budapest választókerületei, az ún. budapestkörnyéki választókerület és bizonyos törvényhatósági jogú városok. Vö. 1925. évi XXVI. te. 13. §.
