Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Farkas Kornél: Műtárgymozgások 1945-1949. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum a második világháború után, I. rész
1474 FARKAS KORNÉL számos műtárgyat lefoglalt és elszállított.117 Oroszlán segítségét kérték az ügyben, aki másokat - például Bernáth Aurélt - is bevont a visszaszerzési akcióba. A főigazgató-helyettes azt javasolta a festőművésznek, hogy tegyen hivatalos bejelentést eltűnt értékeiről, amellyel alátámasztva kérvényt indítanak a szovjet katonai hatóságoknak.118 Tápay-Szabó Gabriella, a Magyar Történeti Múzeum munkatársa március 16-án levélben tájékoztatta Oroszlánt arról, hogy Kárpáti Aurél író az esetekkel kapcsolatban érdeklődött Illés Bélánál. A szovjet hadseregben szolgálatot teljesítő őrnagy tanácsa szerint, a széfekből elvitt magángyűjtemények helye és esetleges visszaszerzése érdekében Süssmanovics alezredeshez kell fordulni a városparancsnokságon.119 A főigazgató-helyettes ennek megfelelően 26-án átiratot intézett a Vörös Hadsereg budapesti főparancsnokának: „Nevezett gyűjtők [...] azzal a kéréssel fordultak a Szépművészeti Múzeum igazgatóságához, hogy eszközöljük ki a Hadsereg Főparancsnokságának engedélyét arra, hogy azokat a ládákat, amelyek magyar festők műveiből álló gyűjteményeiket tartalmazzák, felkutathassák és tulajdonukba megkaphassák. A Szépművészeti Múzeum igazgatóságának kilátásba helyezték, hogy ez esetben gyűjteményeiknek az igazgatóság által kiválasztott darabjait a múzeumnak adják ajándék képpen (sic!). Ismeretes a lapok közleményeiből, hogy a magyar közgyűjtemények közül a legtöbbet éppen a Szépművészeti Múzeum károsodott a nyilasok aljassága miatt, akik képeink és szobraink legjavát vitték el igen gondatlan csomagolásban Németországba. Nagyon nagy hálára kötelezné a Szépművészeti Múzeumot ezen keresztül a Kultuszkormányt és az egész Magyar nemzetet, a Vörös Hadsereg Főparancsnoksága, ha fenti kérelmünket teljesítve lehetővé tenné számunkra annak lehetőségét, hogy e gyűjtők nagylelkű ajánlata alapján sokat vesztett gyűjteményeink némi rekompenzációjához juthatnánk. Éppen ezért kérjük a Főparancsnokság nyílt parancsát arra vonatkozólag, hogy tulajdonosaik ládáikat felkutathassák és műtárgyaikat visszakaphassák, amelyek magyar műtárgyak lévén, az orosz érdekek körén amugyis (sic!) kívül esnek.”120 Oroszlán beadványát április 12-én továbbította az MNM 117 SzMI 31/1945. Dr. Neményi Bertalan, Bernáth Aurél, báró Hatvány Ferenc és Wertheimer Adolf átírnak magángyűjteményükben volt festményeik /melyek bank-páncélszobákhan voltak letéve és onnan ismeretlen helyre szállítva/ visszaszerzése tbn. 1945. márc. 19. A gyűjteményekről lásd Mravik László: Báró Hatvány Ferenc műgyűjteményének története. In: A Hatvanyak emlékezete. (Hatvány Lajos Múzeum Füzetek 18.) Hatvan 2003. 113—266., Juhász Sándor. Az eltűnt Csontváryk, Gulácsyk, Schielék. Nyoma is alig maradt a Neményi-gyűjteménynek. MúzeumCafé 10. (2016: 3. sz.) 200-209. 118 SzMI 31/1945. Bernáth kérelme. 1945. márc. 23., SzMI 25/1945. Nem iktatott iratok. Oroszlán Zoltán levele Bernáth Aurél festőművészhez, az orosz katonai hatóságok zsákmányszerzése elleni tiltakozás tbn. 1945. márc. 23. 119 SzMI 31/1945. Tápay-Szabó Gabriella levele. 1945. márc. 16., Tápayról lásd MMA 874- 875., Kárpáti Aurél (1884—1963) kritikus, író, költő. 120 SzMI 34/1945. A Vöröshadsereg főparancsnokságához átirat dr. Neményi Bertalan, báró Hatvány Ferenc, Wertheimer Adolf és Bernáth Aurél képgyűjteményeinek kiadása tbn. 1945. márc. 26.
