Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Farkas Kornél: Műtárgymozgások 1945-1949. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum a második világháború után, I. rész
1454 FARKAS KORNÉL az épület üvegtetejébe és a födémekbe beépített felülvilágítók üvegében támadt, amelyek nagy része összetört. A tetőzet vasszerkezete is megsérült. Az épület mennyezete, boltozatai, stukkói, válaszfalai, márvány- és műmárvány burkolatai, padozatai is megsérültek, ezek a károk azonban nem voltak jelentősek, a Műtörténeti Képtárhoz vezető rész kivételével. A homlokzatnak az Aréna-út felőli része sérült meg leginkább.16 Oroszlán február 27-én juttatta el az MNM elnökéhez jelentését a Múzeum állapotáról, melyhez csatolta a fenti kárjelentés egy példányát is. Ebben az épületkárok, valamint a személyzeti ügyek mellett a gyűjtemények állapotáról is beszámolt. A megfogyatkozott létszámú személyzet ekkor a következőkből állt: Oroszlán Zoltán igazgatóőr, egyetemi rendkívüli tanár, dr. Pigler Andor igazgatóőr, egyetemi magántanár, Varjú Domokos, Papp Imre, Verese Mihály szak-, Giczei István, Hoffner István, Kreider György, Lénárd István, Lakatos András, Révész Gyula altisztek, Tóth Károlyné takarítónő, valamint Kőhegyi Árpád és Kinczel József fűtők. Az ideiglenes főigazgató részükre élelmet és olyan igazolást kért, amely mentesítette volna őket a robotmunka alól. A gyűjteménnyel kapcsolatban első vizsgálatra szomorúan állapította meg, hogy az Egyiptomi Gyűjtemény csaknem teljesen elpusztult. Szerencsésebb volt az Antik Plasztikai Gyűjtemény, amelynek főbb darabjai épek maradtak. A Régi Képtár anyagának egy része külföldre került, más részét az alagsorban őrizték, ahogyan a Régi Szoborgyűjtemény, a Régi Magyar Képtár, a Középkori Magyar Szoborgyűjtemény, a Modern Magyar Képtár és a Grafikai Osztály anyagait is. A Modern Magyar Szoborgyűjtemény nagyjából épségben megmaradt, bár néhány szobrát összetörték. A Magyar és Külföldi Irat- és Ereklyetár is tetemes kárt szenvedett.17 A főigazgató-helyettes április 14-én már az épület kitakarításáról tájékoztatta az illetékeseket. Problémaként jelezte, hogy a kerületi orosz parancsnok utasítására a személyzetet az épület környékén található külső munkákra vezényelték, ami hátráltatta a belső tevékenységet. Az alagsorba elraktározott múzeumi anyagot pedig, hely hiányában képtelenek voltak felhozni és számba venni.18 Supka 1945 márciusának elején a 15/1945. M. E. sz. rendelet19 alapján felszólította a felügyelete alatt álló Múzeum vezetését, hogy annak tisztviselői 16 SzMI 12/1945. Sós Aladár műépítész /VII; Damjanich u. 31/b./ a múzeum épületének felülvizsgálata után kárjelentést adott be az épület háború okozta kárairól. 1945. febr. 23. 17 SzMI 13/1945. A Magyar Nemzeti Múzeum elnökéhez jelentés a múzeum jelenlegi állapotáról. 1945. febr. 27., SzMI 22/1945. A Magyar Nemzeti Múzeum Elnökségéhez jelentés a múzeum mai állapotáról. 1945. márc. 14., Piglerról lásd MMA 703-705. 18 SzMI 54/1945. A Magyar Nemzeti Múzeum Elnöksége megküldi az 1945 évi április hó 3-án tartott főigazgatói értekezlet jegyzőkönyvi kivonatát. 1945. ápr. 14. 19 Magyar Közlöny 1. (1945: 1. sz.) 2—3. Lásd még Gyarmati György: A közalkalmazottak politikai megítélésének változása Magyarországon 1945-1946-ban. Századok 119. (1985) 518- 556.
