Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Farkas Kornél: Műtárgymozgások 1945-1949. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum a második világháború után, I. rész
1452 FARKAS KORNÉL idején helyettesítse.4 5 A Múzeum épületének parancsnokságával pedig Varjú Domokos segédtisztet, restaurátort bízta meg.6 A háború utolsó időszakára Varjú így emlékezett vissza: „Karácsony után hat német katona és egy tiszt telepedett be a bíráló szobába. Nem tud róla, hogy ezek valami kárt okoztak volna. Két hétig voltak ott és január 11-én délután távoztak, mikor este az oroszok az Allatkert felé eső hátulsó kaput betörve bejöttek. Ettől fogva két hónapon át orosz kaszárnya volt a Múzeum. Körülbelül négy ezer lehetett a létszám, mindég változó turnusokban. Néhány nap múlva a környéken kiújult a harc, sok sebesült orosz katonát hoztak be. Ezeket nekik kellett átvinni az Artézi-fürdőben lévő kötözőhelyre. Hordágy nem volt, az ott lévő perzsa-szőnyegekbe fektették az oroszok a sebesülteket és ők a szőnyegek négy sarkát fogva cipelték. A szőnyegeket az Artézi fürdőben ott fogták. Ép a rókalyuk [a Múzeum legmélyebb pincéje — F. K.] bejárata előtt rendezték be az oroszok a konyhájukat és szárnyas oltárok darabjaival, meg képekkel fűtöttek. Dossi Dossi képét ő vette ki félig elégve a fűzből és látta Zichy Mihály Orgiájának vakrámáját. A könyvtárban a könyvekből kitépték az aktos képeket, különösen a zsidó könyvekben pusztítottak nagyon, mert azok elől voltak. Egy nap teherautóval jöttek elszállítani a könyvtárt. Sikerült elhitetni velük, hogy itt csak magyar nyelvű könyvek vannak, mire megelégedtek, hogy pár sorozatos díszmunkát vigyenek el. Egy alkalommal négy, vagy öt orosz tiszt jött be és azt kívánták, hogy azonnal mutassa meg nekik a Raffaeleket, a Tizianókat, Rubenseket. Nem tehetett mást, mint elvitte őket a Balló másolatokhoz. Ott mindenik egy-egy képet a hóna alá vett és elégedetten távoztak. A helyzet a legnehezebb lett, mikor megszűnt a kaszárnya és csak őrség maradt az épületben. Ezek célba lőttek a gipsz szobrokra és sok más kárt is okoztak. Erről írásbeli panaszt tett a Nemzeti Múzeumba (sic!), de hiába. Az oroszok teherautóval szállították el a főkapun keresztül a zsidó szőnyegeket. Két ízben ütöttek rajt fosztogató civil társaságon, kik a főkapun törtek be és szánkóval jöttek rabolni. Egy magános tolvajt pedig kétszer egymásután fogtak el. Márciusban mentek el végleg az oroszok és március végén dr. Oroszlán Zoltán vette át a Múzeum vezetését.”6 A Vörös Hadsereg 1945. január 18-án szorította ki a német alakulatokat Pestről. Az első szovjet városparancsnok Csernyisov tábornok volt, akit rövidesen J. T. Zamercev tartalékos vezérőrnagy váltott fel.7 Az ideiglenes főigazgató február 15-én beadvánnyal fordult Csernyisovhoz a Múzeum őrségét ellátó három szovjet katona ügyében, leváltásukat kérve „az általános kultúra 4 SzMI 325/1944. Dr. Oroszlán Zoltán igazgató úr megbízatása a főigazgató helyettesítésével. 1944. dec. 19. Oroszlánról lásd MMA 666-668. Csánkyról uo. 152-153., továbbá A Szépművészeti Múzeum 1906-1956. Szerk. Pogány Ö. Gábor - Bacher Béla. Bp. 1956. 40-44. 5 SzMI 326/1944. M. N. M. Tanácsa Varjú Domokos múzeumi segédtisztet megbízza a Szépművészeti Múzeum épületének a parancsnokságával. 1944. dec. 19. 6 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: MNL OL) XIX-I-12 4. d. Jegyzőkönyv Varjú Domokos kihallgatásáról. 1947. jan. 11. 7 Gosztonyi Péter: Budapest lángokban 1944—1945. Bp. 1998. 109.
