Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
1436 TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID az ezzel átruházott hatáskör itt sokkal teljesebben szerepelt, mint Werbó'czynél. Bartoniek Szentkorona-történetének egy lényegi elemét már tartalmazza a tanulmány: csak elvétve használta a „szentkorona-tan” kifejezést, helyette inkább „szent korona eszméről” és „elméletről” írt. Számára nem volt kiemelkedő Werbőczy organikus elmélete, helyette egy történelem által kevésbé, vagy egyáltalán nem érintett folytonosság kidolgozását kísérelte meg: ezt a korona, mint személyek feletti állam szimbóluma jelentette.134 A Szentkorona-eszme Bartoniek értelmezésében alapelvét tekintve évszázadok múltán sem változott. Ezt a megállapítást erősíti és kiegészíti, ha az 1938-ban kiadott munkáját is szemügyre vesszük.135 A könyv címe azt sugallja, hogy nem egy eszme áll a középpontban, amit a tartalmi felosztás is bizonyít: trónöröklési jog, koronázási szertartások, ceremóniák, koronázási eskü, jelvények, a rendek király választó joga és ezek középkori, valamint újkori (gyakran esemény-jtörténetei kaptak helyet a műben. A „magyar Szentkorona-eszméje” két fejezet tárgya, de máshol is utalt röviden a témára. A gondolat középkori története a következő kitétellel kezdődik: „Nem Werbőczy fikciója, nem is a XV. század találmánya, hanem már szent István koráé az az elmélet, melyet a magyar Szentkorona eszméjének nevezünk.”136 A korona a kezdetektől fogva a király személyétől különálló államhatalmat jelölte, és az alattvalók államhoz való viszonya állt a középpontban. Ajelölt hatalom változott, hangsúlyeltolódások következtek be a király és a rendek között, de az eszme mindig azonos jelentésének kontinuitását biztosítja Bartoniek azzal, hogy visszatérően leszögezi annak legfőbb értelmét: „De ez a kor is a Szentkoronában látja még összpontosítva az egész királyi jogot, vagyis mai fogalmaink szerint: az egész akkori magyar államot. Ez a tartalma a XIV. században — az Anjou-korban - a ’magyar Szentkorona’ fogalomnak, ez az értelme a magyar Szentkorona eszméjének.”137 Az újkorról szóló fejezetben arról is képet kaphatunk, milyen szerepet játszott az organikus Szentkorona-tagság Bartoniek Szentkoronaeszméjének történetében. Az organikus elméletet (amelyet nem nevezett koronatannak) szerinte Timon fedezte fel, aki egy középkorban kialakult gondolatot adott vissza a 20. század elején, de ez a „felfedezés” Bartoniek Szentkorona-eszméjének már nem a legfőbb eleme.138 Bartoniek az organikus Szentkorona-tagság (mellé-111 Pl.: „Nem akarjuk kétségbe vonni, hogy a szent korona-tannak ez a XV—XVI. századi fázisa ’nem más, mint a késő középkorban mindenütt uralkodóvá lett organikus államtannak egyik válfaja’. [...] Mégis, bármily erős analógiák mutathatók is ki a szent korona XIV. századvégi és XV. századi tartalmára, a magyar szent korona tana nem lehetett volna a magyar rendiség államszemléletévé, ha a szent korona már addig is és pedig Szent István óta mindig nem lett volna a magyar állam szimbóluma”. Bartoniek E.\ Corona i. m. 329. Kiemelés tőlem — T.L.D. Bartoniek a szövegben Mályusz 1931-es írását idézi, de nem teljes terjedelmében: Mályusz az organikus koronatagságot nem a koronatan egy „fázisának” nevezte, hanem Eckharttal egyezően „a” koronatannak. Mályusz E.\ Az Eckhart-vita i. m. 416. 135 Bartoniek Emma: A magyar királykoronázások története. Bp. 1938. 136 Uo. 67. 137 Uo. 71. 138 „így építette fel, sajnos, sok helytnem álló vonással is a magyar Szentkorona eszméjéről szóló elméletét. Ez az elmélet [Mármint a Szentkorona-eszme, nem Timon felfogása arról - T. L. D.]
