Századok – 2016

2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)

1434 TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID hajlandó volnék következtetéseket levonni abból, hogy [...] ez a kánonista [...] Plutarchos és más klasszikusok nyomán emlegeti a test-elméletet, habozván a fej- és a gyomor-hasonlat között. J. S. egészen kiemelkedő' alak az angol politi­kai irodalomban, de talán nem lehetetlen, hogy szorgosabb kutatás nálunk is napfényre hozna szerényebb, de az ókortól hasonlóan megmámorosodott böl­­cselkedó'ket. Természetesen ilyen kutatásnak elsó'sorban az egyháziakat kelle­ne figyelemmel kísérnie. [...] Ha le tudnám nyomozni mindazt a sok szálat, ami a kettó't (t. i. a mi jogunkat és a kánonit) összeköti, talán alig maradna olyan terület, melyhez ne nyertem volna használható útmutatást. De ehhez hazai ok­leveles anyagot is kéne feldolgozni, beleértve a negyvenezer középkori oklevelet a Levéltárban.”125 Az angliai tartózkodás egyik eredménye az angol alkotmánytörténet-írás­sal foglalkozó historiográfiai tanulmány, amelyben Bónis a kapott irodal­mi listán szerepló' szerzó'ket próbálta bizonyos rendszer szerint csoportosíta­ni (köztörténeti, jogtörténeti és igazgatástörténeti irány attól függően, hogy az alkotmányfejló'dés vizsgálata milyen területtel való együttműködéssel tör­ténik) de kitért azok magyar recepciójára és a tanulságokra is.126 A követke­­zó'kben Bónisnak azokat az értékelő' mondatait emelem ki, amelyeket az egyes angol szerzó'khöz fűz. William Stubbs életművét E. A. Freeman szemléletével, módszerével szemben sokkal gyümölcsözőbbnek tartotta a forráskiadás (Rolls Series) terén elért eredményei miatt. Hosszasabban kell idézni a „köztörténeti irányról” általánosabban kifejtett gondolatait: „Mi jellemzi a köztörténeti irány íróit? Mindenekeló'tt tárgy választásuk. Mennyi idó'be telt, míg a politikai tör­ténet helyet adott a műveló'déstörténetnek, majd a szellemtörténetnek! Milyen sokára jutott le a historikus a királyi palotából a nép kunyhójáig! Ez a folyamat játszódott le az alkotmánytörténetben is, s nem ment itt sem gyorsabban. A régi mesterek számára a nemzeti történeti természetes fókusza a király, a király ta­nácsa, vagy a nemzet nagyjainak és képviselőinek felséges gyülekezete, a par­lament. Forrásaik is eló'ször az angol királyok szabadságlevelei, az ó' személyes, majd parlamentjükben hozott törvényeik, krónikásaik elbeszélései. Csak soká­ra kezdték meglátni, hogy a megyeszéken kell a parlament erejének forrását ke­resni, hogy a lovagok és polgárok megeró'södése nélkül nem lett volna hatalmas a középkorvégi király, és hogy az egyes emberek köznapi vitáiból alakultak ki sokszor döntő fontosságú alkotmányos elvek. De ne vigyük a hasonlatot tovább, mint lehetséges: ha nem is esett ki egy Stubbs látóköréből a vidék és az egysze­rű ember, tárgyalása súlypontját mégis a központba helyezte.”127 Az igazgatás-125 Bónis György levele Eckhart Ferencnek 1937. április 5-én. MTA KK Ms 5615/97. 126 A Timon-iskola nézeteire nézve döntő hatásúnak tartotta, hogy Magyarországon olyan whig szerzők váltak az angol alkotmánytörténészek közül magyar fordítással ismertté, mint például E. A. Freeman. Lásd Bónis György: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma. Századok 74. (1940) 186. 127 Uo. 200.

Next

/
Oldalképek
Tartalom