Századok – 2016

2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)

1432 TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID vetően Eckhartnak kedvező fogadtatásról számolt be és megemlítette Timon ösz­­szefoglalójának vállalhatatlan voltát is: „Fogadtatásom mindenütt barátságos, sőt várakozáson felül meleg volt, ami nagy dolog ennél a népnél, melynek egészen elvakult sovinizmusáról még majd tudok mesélni. [...] Örvendetes, hogy a szemi­nárium most vette meg [Karel] Kadlec115 116 könyvtárá[t] - látatlanban. [...] Jellemző, hogy ezt az egész könyvtárat elsősorban azért vették meg, mert sok magyar köny­vet remélnek tőle. Magyar anyaguk ugyanis majdnem olyan rossz, mint a szláv irodalmi készletünk. Ócskaságok. Legmodernebb művük Timon németnyelvű jog­története.116 Jó, hogy azt idejekorán, Saturnik szavába közbevágva utolsórendű­nek minősítettem, mert S. azonnal kijelentette, hogy Timon olvasásakor megfáj­dul az oldala, annyit röhög. Mind Saturnik, mind Kapras megkértek arra, létesít­sek Bpest és Prága jogi kara között könyvcsereforgalmat. Éppen ezért arra kérem Professzor Urat, úgy is mint jogi kari dékánt,117 méltóztassék néhány könyvet kül­deni, akár az egyes szemináriumok címére, akár az enyémre. [...] Igyekezem teljes bibliográfiát hazahozni mindazokról a cseh, tót és lengyel jogtörténeti munkákról, amelyek bennünket - ha csak analógia szempontjából is - érdekelhetnek.”118 Murarik fő műve (1938) az ősiség jogi intézményeiről íródott.119 Kérészy Zoltán 1931-ben úgy érvelt Eckhattal szemben, hogy az ősiség a 14. század­ban alakult ki honvédelmi, közjogi célból, ezért megjelenése egyben a leglé­nyegesebb alkotmánytörténeti periódus kezdete is.120 Ezzel szöges ellentétben, Murarik az ősiséget magánjogi intézmények csoportjaként értelmezte, és külö­nösen a gazdasági háttérre, valamint a szláv jogi hatásokra hívta fel a figyel­met. Definíciójából hiányzik a külön kiemelt közjogi jelentőség, amennyiben az ősiség „a vagyonforgalom korlátozására irányuló anyagi jogi intézmények ösz­­szessége, melyek a magyarságnál a legrégibb időtől 1848-ig fennállottak azok­ra a tőkejavakra nézve, melyek az akkori világi vezetőosztályok létfenntartását okból hiúsult meg. A következő' levélben Kapras azért sajnálkozik, mert a Társaság ülésén arra jutottak, hogy a két ország politikai viszonyait figyelembe véve a választás nem lenne szerencsés, ugyanakkor Eckhartnak szívesen megküldi a jövőben szemináriumának publi­kációit a tudományos munkásságának elismeréséül. Jan Kapras levele Eckhart Ferencnek 1936. november 3-án. MTA KK Ms 5616/64.; Jan Kapras levele Eckhart Ferencnek 1936. december 13-án. MTA KK Ms 5616/65. 115 A Werbőczy-kutató cseh jogtörténészről van szó, aki 1905-ben vitatkozott Timon tézisei­vel. Karel Kadlec: Ungarische Verfassungs- und Rechtsgeschichte von Ákos von Timon. Jahr­buch der Internationalen Vereinigung für vergleichende Rechtswissenschaft und Volkswirt­schaftslehre 8. (1905) 426—434. 116 Timon Akos: Ungarische Verfassungs- und Rechtsgeschichte mit Bezug auf die Rechts­entwicklung der westlichen Staaten. Berlin 1904., 19092. 117 Eckhart 1936—37-ben és 1946—47-ben volt a budapesti egyetemi jogi kar dékánja. 118 Murarik Antal levele Eckhart Ferencnek 1936. október 26-án. MTA KK Ms 5616/111. 119 Murarik Antal: Az ősiség alapintézményeinek eredete. (Értekezések Eckhart Ferenc jog­­történeti szemináriumából 6.) Bp. 1938. 120 Kérészy Zoltán: Hűbéri eszmék és magyar jogfejlődés. Észrevételek Eckhart Ferencnek „Jog- és alkotmánytörténet” című dolgozatára. Bp. 1931. 22—25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom