Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
1424 TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID A Mályusz által a levélben hivatkozott Troeltsch-szöveghelyek a középkori keresztény természetjogi felfogásról szólnak, amely szerint az emberek alkotta állam alá van rendelve az isteni eredetű jognak.82 Ez Eckhart tanulmányának arra az állítására rímelt, hogy a középkori jogfelfogás szerint a törvényhozás csak jogszükségletet elégített ki és nem új jogot alapított. Ennek megfelelően a történész szerint a középkori jogszemléletró'l az oklevelek sokkal többet elárulnak, mint a közjogászok kedvelt forrásai, a törvények (tehát például a Corpus Juris).83 Weber a kapitalizmus kialakulásával összefüggésben a modern és középkori jogalkotás jellemzőit ecsetelte: a középkori bíró nem racionálisan, törvénykönyvekre építve hozta ítéletét, hanem a saját „jogérzékére” támaszkodott.84 A nevezett szerző egyébként még egy lényeges elméletével járulhatott hozzá a vitás kérdések (összehasonlító jogtörténet problémái, rendiség fogalma, jogi intézmények, európai látásmód) elemző megközelítéséhez, mégpedig az „ideáltípus” gondolatával. Ez magában foglalta a lehetőséget, hogy egy absztrakt, meghatározott jellemzőkkel körülírt fogalomhoz (például hűbériség, rendiség) lehessen mérni annak gyakorlati (jelen esetben magyarországi) megvalósulását, és így európai perspektívában elemezni a jogtörténeti folyamatokat. Ezzel Eckhart is szembesült, amikor a Weber téziséből kiinduló Otto Hintze sorait adta vissza feljegyzéseiben: „A feud. fogalmi definitioja lehetetlen. A tört. élet bonyolult és egyéni dolgokkal telített tényálladékát nehéz oly világos fogalmakba foglalni, mint a term, tudom. Csak szemléltető abstractiokra, typusok bemutatására vagyunk utalva. Ezt az ideális typust a frank birodalom és utódállamainak alkotmányából vonhatjuk le. Beszélhetünk a feud. államról (Feudalstaat) ha a feud-t statikailag... és feudalismus-ról, ha dynamikusan...”85 86 Eckhart tanítványai közül egyébként Deér József (1905-1972) professzor születésének centenáriumára. Szerk. Koszta László. Szeged 2006. 61-80. 82 Gesammelte Schriften von Ernst Troeltsch. Vierter Band. Aufsätze zur Geistesgeschichte und Religionssoziologie. Hg. von Hans Baron. Tübingen 1925. 156—191. 83 Lásd a korábban bemutatott 1931-es tanulmányát. Jogtörténeti eló'adásaihoz készített jegyzeteiben is többször visszatért erre a problémára. „A k[özép]kor nem ismerte a népszuverenitás tanát. Az uralkodó senki[nek] nincs alávetve, csak a joginak]. Ez persze nem írott jog, hanem általában a jog egész terjedelmességében, mint a subjektiv jogok összessége, egész határozatlanságában.” Eckhart Ferenc jogtörténeti egyetemi eló'adásainak és az ahhoz készült jegyzeteknek töredékes szövege. MTA KK Ms 5618/18. 29-32. lapok. A megadott jelzet dokumentumai keltezetlenek, ezért későbbi hivatkozásaim során csak hozzávetőleges adatokat tüntetek fel. Az egyes lapokon szerepló' dátumok alapján Eckhart az 1930-as évek során, az 1940-es évek elején használta azokat óratartáshoz. 84 Wirtschaftsgeschichte von Max Weber. Abriss der universalen Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. Zweite, unveränderte Auflage. Hg. von S. Hellmann - M. Palyi. München-Leipzig 1924. 289-293. 86 Eckhart Ferenc jogtörténeti és jogelméleti jegyzetei. MTA KK Ms 5623/1. „Hinze” [sic!] címmel ellátott lap. A következő' munkáról van szó: Otto Hintze: Wesen und Verbreitung des Feudalismus. Berlin 1929.
