Századok – 2016

2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok

144

TENGELY ADRIENN

megragadható a Jézus Szíve kultusz jelentőségének növekedése. Érdekes módon a zsinat tervezett időtartamának folyamatos csökkentését tapasztalhatjuk:

1941-ben még háromnaposra tervezték, 1942 májusában kettőre (június

16-17.) az 1931-es zsinathoz hasonló időbeosztással, azonban végül csupán egy nap maradt, hogy a háborús, nehéz időkben a papság minél kevesebbet legyen távol híveitől és az élelmezés is könnyebben — és nyilván olcsóbban — megoldható legyen.75 76

Szmrecsányi érsek még 1941-es körleveleiben elrendelte az 1931-eshez hasonló előkészületeket — a statútumokra vonatkozó javaslatok kidolgozását, a zsinati tisztviselők kijelölését, az esperesi kerületek, illetve a hitoktatók és káplánok képviselőinek megválasztását —, annyi különbséggel, hogy a zsinat célja ekkor már nem új statútumok megalkotása volt, hanem csupán az elmúlt tíz év változásait és tapasztalatait figyelembe véve a korábbi aktualizálása, illetve kiegészítése. így a papság nem az előkészítő bizottság által összeállított statútum-tervezetet véleményezhette, mint 1931-ben, hanem a már meglévő zsinati törvényekre vonatkozóan terjeszthette elő módosítási és pótlási javaslatait.76 Emellett — még hangsúlyosabban, mint 1931-ben —, az érsek elrendelte, hogy a híveket is vonják be a zsinati munkálatokba olyan formában, hogy külön szentmiséken buzdítsák őket imára és bűnbánatra a zsinat sikeréért.77

Az új statútumok összeállítása több fórumon történt. Egyrészt 1941 augusztusában az érsek utasítására Vízy Miklós78 prépost-kanonok, érseki helyettes irodaigazgató áttanulmányozta az 1931-es törvényeket és bejegyezte azokat a módosításokat, amelyeket szükségesnek tartott. Ezeket a javaslatokat az érsek átnézte, és ahol jónak látta, módosította. Ugyanakkor a főkáptalan kebelében is alakult egy bizottság a javaslatok kidolgozására Dutkay Pál prelátus-kanonok, általános érseki helynök elnöklete alatt Ivánovich Emil apát-kanonok, Kemenes József79 apát-kanonok, Petró József prépost-kanonok, Subik Károly prelátus-kanonok és Vízy Miklós prépost-kanonok részvételével, akik javaslataikat a káptalan elé terjesztették,80 amely szeptember 6-i ülésén nagyrészt elfogadta azokat.81 A káptalan által benyújtott előterjesztés elsősorban a papság ál75 Egri Egyházmegyei Közlöny 74. (1942) 41—43.; EFL AN SA, Vízy Miklós 1942. március 12-i emlékeztetője; EFL AN SA, Vízy Miklós 1942. május 30-i fogalmazványa.

76 EFL Körlevelek 1941/VT./4496; EFL Körlevelek 1941/VII./4998.

77 EFL Körlevelek 1942/IV/2293.

78 Vízy Miklós (Keresztespüspöki, 1892. november 12. - Budapest, 1971. február 19.): 1917-ben szentelték pappá. 1918-tól Kisvárdán káplán, majd 1921-tól az egri szeminárium tanulmányi felügyelője, 1923-tól teológiatanára. 1923-tól udvari káplán és érseki aljegyző, 1924-től érseki levéltáros, másodjegyző és szentszéki jegyző, 1925-től érseki titkár, 1934-től érseki helyettes irodaigazgató. 1944-től az egri székesegyház plébánosa, 1946-tól zsinati vizsgáló, 1955-1960 között Tibolddarócon plébános. 1926-tól pápai kamarás, 1934-től drózói c. prépost és kanonok.

79 Kemenes (Kronberger) József (Rozsnyó, 1897. június 12. - 1962. augusztus 24.): 1901-ben szentelték pappá. Káplán Szihalmon, Pusztataksonyon, majd hitoktató Kisvárdán és Miskolcon. 1905-től udvari káplán és iktató, 1909-től érseki levéltáros, 1910-től érseki aljegyző és másodtitkár, 1917-től titkár, 1918-tól irodaigazgató-helyettes, 1923-1925 között érseki irodaigazgató. 1925-1939 között miskolci plébános, 1939-től a Papi Nyugdíjintézet igazgatója. 1920-tól tb. kanonok, 1925-től pankotai c. apát és kanonok.

80 EFL AN SA, 4704/1941.

81 EFL AN SA, „Az 1941. szeptember 6-án tartott egri főkáptalani tanácskozmányból.”