Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HADBA LÉPÉSÉNEK... 1395 parlament utólagos hozzájárulását csak késve kérte meg.101 Perjés Géza szerint a hadba lépés vonatkozásában a kormányzó „[...] egyedül volt birtokában a törvény adta felhatalmazásnak”.102 Dombrády Lóránd a hadba lépésről szóló 1941. június 26-i minisztertanácsi ülés jegyzőkönyvének két fennmaradt változatának hitelességét azért vonja kétségbe, mert az azokban jelzett határozatot a kormány nem is hozhatta volna meg, mert ha mégis határozott volna a hadiállapotról, akkor azt a miniszterelnöknek a kormányzó elé kellett volna vinnie jóváhagyásért.103 Az 1990 utáni irodalomban már csak kevesen tartották meg a hadüzenetre, illetve a hadba lépés alkotmányos problémáira vonatkozó korábbi álláspontjukat,104 de elképzelhető, hogy ezek a szerzők valójában nem is tulajdonítottak jelentőséget ennek a kérdésnek.105 A Szovjetunió elleni hadba lépés alkotmányossága A Szovjetunióval szembeni hadba lépés kétségtelenül Magyarország második világháborús részvételének sorsfordító eseménye volt. Annak érdekében, hogy az erről szóló döntések alkotmányosságának kérdését értékelhessük, érdemes külön-külön foglalkoznunk azokkal az érvekkel, amelyek a kortárs történeti szakirodalom többségi álláspontja szerint az 1941. június 26-i hadba lépés alkotmányos módja mellett szólnak. a) A hadba lépés a hadiállapot beálltának kinyilvánításával történt, nem pedig hadüzenettel. Ennek az érvnek az a lényege, hogy mivel a hadba lépés nem hadüzenettel történt, hanem a hadiállapot beálltának megállapításával, ezért nem is lehet számon kérni rajta a hadüzenet eljárási feltételeit. Nem kétséges azonban, hogy egy eljárást a tartalma alapján kell megítélni, nem pedig azon az alapon, hogy résztvevői hogyan nevezik — ebben az esetben annál is inkább, mert a magyar jog nem ismerte a „hadiállapot beálltának megállapítását” vagy kinyilvánítását 101 Bárdossy László a Népbíróság eló'tt i. m. 11. Igaz, Pritz Pál egy újabb publikációjában már úgy fogalmaz, hogy Bárdossy elfogadta a kormányzó „alkotmányjogilag kifogásolható” döntését. Pritz Pál: A Szovjetunió elleni magyar hadbalépés döntési mechanizmusa. In: Háború és nemzeti önismeret i. m. 139. 102 Perjés G.: Bárdossy László és pere i. m. 793. 103 Dombrády L.: A hadba lépés felelősségéről i. m. 542. 104 így például Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában 1914-1945. Debrecen 1998. 346. 105 A korszakról történeti munkát közlő Herczegh Géza nemzetközi jogász szerint például Magyarország hadüzenettel lépett hadba a Szovjetunió ellen, az a leírása azonban, amely szerint arról a Minisztertanács döntött, amit a kormányzó „tudomásul vett”, nyilvánvalóan téves. Herczegh Géza: A szarajevói merénylettől a potsdami konferenciáig. Bp. 1999. 345—346.
