Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
1390 SZENTE ZOLTÁN területeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről” szóló törvénnyel hagyta jóvá.80 A katonai beavatkozás a nemzetközi joggal is ellentétes volt. Egyrészt nyilvánvalóan sértette a magyar-jugoszláv örökbarátsági szerződést, valamint a hágai III. egyezmény előírásait is.81 Ezzel kapcsolatban tarthatatlan az a már idézett hivatalos magyar álláspont, amely szerint Magyarország azért nem sérthette meg a barátsági szerződést a Jugoszláv Királysággal szemben, mert a bevonuláskor már nem is létezett Jugoszlávia, hiszen a jugoszláv állam annak a német agressziónak esett áldozatul, amelynek Magyarország is - felvonulási terület, illetve bázis biztosításával — a részese volt.82 A hágai egyezmény szerint továbbá az „ellenségeskedések” csak előzetes és egyértelmű értesítés után kezdődhettek volna meg. Bár a nemzetközi jog ismert egyéb - nem háború részeként alkalmazott — fegyveres akciót, a magyar közjogban egyébként sem ismert „szigorúan korlátozott katonai akció”83 jogalapja ennek nem felelt meg, miután a fegyveres erőt itt nem valamely „szerződéses követelések behajtása végett” vették igénybe, amelyet egyébként az 1907. évi II. egyezmény megengedett és egyben korlátozott is. A Szovjetunió elleni hadba lépés — Alkotmánysértő hadüzenet vagy a hadiállapot alkotmányszerű kinyilvánítása? A Szovjetunióval szembeni hadba lépés jogszerűségének megítélése még inkább megosztotta azokat, akik a kérdésről akár a háború alatt, vagy közvetlenül utána, akár a későbbi évtizedekben véleményt nyilvánítottak. A hadba lépés indokoltságát már a háború idején is sokan megkérdőjelezték attól tartva, hogy az tragikus következményekkel fog járni Magyarországra nézve. E nézetek között néha olyan vélemények is megjelentek, amelyek a hadba lépést nem csupán elvi alapon ellenezték, hanem annak alkotmányosságát is vitatták. így például 80 „A törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi azokat az intézkedéseket, amelyeket a m. kir. kormány a visszafoglalt délvidéki területek birtokbavétele végett tett.” Lásd az 1941. évi XX. te. 1. §-át. 81 Felvetődhet még, hogy a támadás a háromhatalmi egyezményt is megsértette, miután a jugoszláv kormány pár nappal korábban, 1941. március 25-én csatlakozott ehhez a nemzetközi szerződéshez. Hitler épp az ezt aláíró Cvetkovic-kormány megdöntése miatt határozta el Jugoszlávia megszállását. Szigorúan jogi szempontból azonban ez az érv aligha áll meg, mivel a háromhatalmi egyezmény ratifikálására Jugoszláviában nem maradt idő. 82 Ez a fajta érvelés nem volt precedens nélküli. Miután a náci Németország 1939 szeptemberében megtámadta Lengyelországot, a sztálini Szovjetunió is azzal próbálta igazolni kelet-lengyelországi bevonulását, hogy a német támadás nyomán megszűnt az önálló lengyel állam. 83 Erre (is) hivatkozott Bárdossy az ellene folyó eljárás során. Lásd Bárdossy László 1945. október 9-i jelentése a Németországban állomásozó amerikai hadsereg előtt. In: Bárdossy László a Népbíróság előtt i. m. 28.
