Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Szente Zoltán: Magyarország második világháborús hadba lépésének alkotmányosságáról
MAGYARORSZÁG MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HADBA LÉPÉSÉNEK... 1387 Az Egyesült Államok kormánya tulajdonképpen nem vette komolyan Magyarország hadüzenetét, amit német nyomásnak tulajdonított. Csak 1942. június 5-én hagyták jóvá azt a kongresszusi közös (564. számú) határozatot, amely az USA és Magyarország közti hadiállapot beálltáról szólt.69 Alkotmányos volt-e Magyarország hadba lépése? A délvidéki bevonulás A történeti szakirodalomban kimondva-kimondatlanul különbséget szoktak tenni a „bácskai bevonulás” és a Szovjetunióval szembeni hadiállapot beállása között, azzal a magyarázattal, hogy amíg az eló'bbi esetben Magyarország nem vált hadviselő' féllé, addig az utóbbi döntéssel az ország Németország oldalán nemcsak jogilag, hanem a gyakorlatban is belépett a háborúba. A Délvidék katonai megszállásával kapcsolatos hivatalos magyar álláspontot Horthy már idézett április 10-i (11-én közzétett) kiáltványa tartalmazta, amely egyrészt arra utalt, hogy miután „[...] Jugoszlávia törvényes államfó'jét eró'szakkal elmozdították”, majd „[...] kimondották Horvátország önállóságát és függetlenségét”, „[...] Jugoszlávia megszűnt létezni és alkotó elemeire bomlott.” Mindez arra vonatkozott, hogy mivel megszűnt az az állam, amellyel Magyarország barátsági szerzó'dést kötött, így az örökbarátsági szerzó'dés sem köti többé Magyarországot. A nyilatkozat azt is tartalmazta, hogy a puccsal hatalomra került rezsim „[...] katonai eró'ket vonultatott fel határainkon”, és „[...] sorozatos légitámadások érték az ország területét és határunkon betöréseket kíséreltek meg”. Végül arról a „szent nemzeti kötelességről” szólt, hogy az 1918- ban elszakított terület és az azon éló' magyarság sorsát Magyarország ismét a kezébe vegye.70 A kormány április 10-i ülésén nemcsak ehhez a kormányzói kiáltványhoz, hanem Horthy Miklós hadparancsához is „egyhangúlag hozzájárult”, ahogy azt a minisztertanácsi ülés jegyzó'könyve tanúsítja.71 Bárdossy László később, 1945-ben ennek alapján azzal védekezett, hogy Magyarország nem is támadhatta meg Jugoszláviát, mivel az korábban már megszűnt létezni, és a helyén kikiáltották a független Horvátországot.72 69 Calendars of the United States House of Representatives and History of Legislation. Seventy-Seventh Congress. 79. (http://library.clerk.house.gov/reference-files/House_Calendar_77th_Congress.pdf, letöltés 2016. okt. 2.) Ez az aktus egyben azt is jól szemlélteti, hogy hadüzenetet nem csupán „elsőként” lehetett küldeni, hanem egy hadüzenetre adott válaszként is, vagyis az általában a hadiállapot kinyilvánítására szolgált. 70 DIMK V. 1029-1030. 71 MNL OL K 27 19410410. A hadparancs és a minisztertanácsi jegyzőkönyv szövegét közli továbbá: Horthy-Magyarország részvétele i. m. 32-34. 72 Bárdossy László 1945. október 9-i jelentése a Németországban állomásozó amerikai hadsereg eló'tt. Lásd Bárdossy László a Népbíróság eló'tt i. m. 28.
