Századok – 2016
2016 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Bodnár Krisztián: Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai. A MOL Országos Levéltárának kiadványai I.
1356 TÖRTÉNETI IRODALOM cseh, zsidó vagy egyéb származású személyiség. Az ilyen jellegű adatgyűjtés ma már természetes, ám sok szlovák lexikonszerkesztó't még ma is gúzsba köt az etnocentrikus, a múltat szlovakizáló szemléletmód. Érdekes megfigyelni azt is, hogy a szerkesztó'k bizonyos tekintetben a jelenleg érvényben lévő szlovák helyesírási szabályokat is figyelmen kívül hagyták művük összeállításakor. Minden 1918 előtt született személy nevét, vagyis a lexikonban található nevek szinte valamennyiét ugyanis a szlovák fonetika szerint kellett volna átírniuk. Ezáltal az Andrássy, Csáky, Forgách, Bárdossy magyar nemesi családnevekből Andrási, Cáki, Forgác, Bárdosi alak vált volna, amely - ahogy azt ennek a gyakorlatnak a szlovákiai és magyarországi ellenzői is hangsúlyozzák — a nevek forrásokban való visszakereshetősége, illetve az adott család vagy személy személyiségi jogainak sérülésén túl is számtalan kivetnivalót hagyott volna maga után. Ettől a meglehetősen tudománytalan névátírási módszertől a szerkesztők szerencsére megkímélték az olvasókat, más kérdés, hogy szlovák körökben ezért mennyi kritika fogja érni a művet. A nemesi nevek magyar formában hagyását egyébként azzal magyarázzák, hogy Kassán és vidékén a nemesség nagy része amúgy is mindig magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Ez azonban korántsem mondható el a városi polgárságról, amely az egyes államfordulatok során gyakran változtatta nemzeti identitását, erre a kérdésre azonban nem térnek ki részletesebben. Noha a vezetékneveket nem szlovakizálták, a keresztnevek szlovák formában is olvashatóak a lexikonban. Sok esetben az eredeti és magyarosított nevet is feltüntetik, illetve azt is jelzik, ha élete során valaki többféleképpen írta a vezetéknevét. A női személyneveknél nem teszi oda a szintén szlovákosító -óvá végződést, ha köztudottan magyar és német nemzetiségű személyró'l van szó. Kassaiak Lexikonja összességében a magyarul nem olvasó szlovák kutatók dolgát fogja igazán megkönnyíteni, hiszen ó'k anélkül jutnak majd rendszerezett adatokhoz, hogy akárcsak egy magyar nyelvű forrást vagy korabeli szakirodalmi munkát át kelljen nézniük. Ettől függetlenül persze a magyar tudományosság számára is elkerülhetetlen, hogy nyomon kövesse az ilyen jellegű kézikönyvek megjelenését. Szeghy-Gayer Veronika Fazekas István A HAUS-, HOF- UND STAATSARCHIV MAGYAR VONATKOZÁSÚ IRATAI A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának kiadványai I. Levéltári leltárak 10. Magyar Nemzeti Levéltár, Bp., 2015. Több szempontból is régen várt kötettel találkozhat az olvasó, ha fellapozza a címben említett munkát. Egyrészt Fazekas István könyve talán újabb lendületet adhat a meg-megakadó sorozat folytatásának, ugyanis a 9. kötet éppen két évtizede, 1995-ben jelent meg. Az 1980-as évek végén úgy tűnt, hogy a korábbi évtizedektől eltérően végre rövidebb időközökben láthatnak napvilágot a levéltári anyagot részletesen bemutató írások. Néhány év leforgása alatt publikáltak is több ilyen kiadványt, de ennek a
