Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: Egy elfeledett alispán: Küry Albert pályaképe
EGY ELFELEDETT ALISPÁN 1331 időközben megnősült, a jászkiséri református házassági anyakönyv bejegyzése szerint a 25 éves szolgabíró 1893. július 22-én feleségül vette a felvidéki nagymihályi származású, evangélikus hitvallású Barthus Irént.22 Dr. Küry Albert hivatali karrierje az átlagoshoz képest gyorsan emelkedett: Bagossi Károly korábbi főjegyző alispánná történő kinevezése, majd az ebből eredő hivatali rangsor-átrendeződés eredményeként az 1894. június 25-i közgyűlésen egyhangúlag nevezték ki a megye harmadik aljegyzőjévé.23 Alig másfél évvel később a rátermettségét bizonyító Küryt az 1895-ös vármegyei tisztújítás alkalmával dr. Benkó Albert főjegyző mellett pedig már első aljegyzővé választották.24 Nem kellett újabb fél évtized ahhoz, hogy „az illető tisztviselő buzgó működésének elismeréséül” Almásy Géza főispán az akkor még mindig csak 33 éves Küry Albertet „törvény adta jogánál fogva” tiszteletbeli főjegyzővé nevezze ki.25 Az 1905-ös kormányválság után - amely vármegyénk közéletében és a fiatal tiszteletbeli főjegyző életében is jelentős erőpróbának bizonyul - a vármegye új főispánjává Almásy Imrét nevezte ki az uralkodó. Az új főispán beiktatása után elérkezett az idő, hogy az immár közel két évtizedes, számottevő közigazgatási tapasztalattal rendelkező tisztviselők a hivatali rangsorban ismét előrébb lépjenek. A válságos évet végérvényesen lezáró 1906. június 26-i tisztújító közgyűlésen az új főispán javaslatára a törvényhatósági bizottság dr. Benkó Albertet alispánnak, míg Küry Albertet főjegyzőnek választotta meg.26 1910-ben a vármegye élére dr. Horthy Szabolcs főispán került. Két évJász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánját, egyházunk kiváló és buzgó tagját, a szolnoki egyház főgondnokát, választotta meg. A megválasztott előzőleg már mint aljegyző is híven szolgálta az egyházmegyét.”. Protestáns egyházi és iskolai lap 1914. február 8. (57. évf. 6. sz. 90.), http://adtplus.arcanum.hu, letöltés 2016. ápr. 14. 22 A későbbi dr. rassangházai Küry Albertné - akinek eló'neve nemcsak nemesi rangra, hanem jászkiséri kötődésére is utal — több mint három évtizeden át, egészen haláláig hű társává vált a későbbi alispánnak. Az alispán felesége az első' világháború idején, majd azt követően is jelentős szerepet vállalt a vármegye jótékonysági mozgalmában, a sebesült katonák segélyezésében, a megyei Vöröskereszt működésében. 23 MNL JNSZML IV. 405. Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 289/1894. 1894. június 25. 24 MNL JNSZML IV. 405. Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 2382/1895. 1895. december 21. 25 MNL JNSZML IV. 405. Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 49/1899. 1899. március 17. 26 Küry a vármegyei közigazgatási rendszer működésének valamennyi fortélyát amellett a Benkó Albert főjegyző', majd alispán mellett sajátította el, akit 1894-ben választottak meg főjegyzővé, 1906-ban pedig alispánná, és számottevő közigazgatási elméleti munkásságot fejtett ki működése során. Benkó Albert és Küry Albert pályája, vármegyei tisztviselői karrierje ettől kezdve tulajdonképpen párhuzamosan futott, hiszen Benkó főjegyzősége mellett 1894 és 1906 között — mindkettejüket több tisztújítás alkalmával is újraválasztva —, Küry a tiszteletbeli főjegyzői posztot töltötte be, majd 1906-ban Benkó alispáni előrelépése után Küryt vármegyei főjegyzővé választotta a törvényhatósági bizottság. Benkó Albert pályája nagyon sok hasonlóságot mutat Küry Albert karrierjével. Benkó ugyancsak nemesi család sarjaként 1862-ben, Tiszavárkonyban született. 1886. január 1-jén, ugyancsak közigazgatási gyakornokként lépett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szolgálatába. A tehetséges fiatal szakembert néhány év múlva vármegyei aljegyzővé, majd 1894. június 25-én főjegyzővé
