Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: Egy elfeledett alispán: Küry Albert pályaképe
EGY ELFELEDETT ALISPÁN 1329 — Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelyén, Szolnokon, az Újvárosban 2013 óta utcanév ó'rzi, és a jász származású közigazgatási szakember emlékére 2016. február 27-én felavatták Küry Albert alispán bronz emléktábláját a szolnoki Damjanich János Múzeum Pantheonjában. Talán nem is jelenthet nagyobb történetírói, kutatói megelégedettséget — minden elfogultságot és kultuszteremtő szándékot magunk mögött hagyva — , mint amikor a múltat és a jelent egybekapcsolva, láthatóvá és kézzelfogható válik e munka eredménye, sírok megmentésében, felújításában, emléktáblák avatásában megnyilvánuló közösségteremtő hatása, „gyakorlati helytörténeti haszna” egy-egy elfeledett alispán pályaképe, életrajza szaktudományos módszerekkel történő feldolgozásának, szélesebb körű publikálásának. Egy elfeledett alispán pályaképe Küry Albert alispán közigazgatási hivatali pályája minden vonatkozásában Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez kötődik. Ahhoz a vármegyéhez, amely az alispán kinevezésekor még csupán három és fél évtizedes múltra tekinthetett vissza, és a modern polgári közigazgatás rendszerében az egyik legfiatalabb törvényhatóságnak számított.14 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a kiegyezést követően megindított közigazgatási reform eredményeként, az 1876-os területrendezési törvény értelmében eltérő hagyományokkal és adottságokkal rendelkező területekből jött létre, a korábban a Jászkun Kerülethez tartozó jászsági és nagykunsági települések, valamint Heves és Külső-Szolnok megyének a Tisza folyó bal partján fekvő területeinek az egyesítésével, Szolnok központtal.15 Küry Albert pedig már elmúlt tízéves, amikor az új megye székhelyén, Szolnokon, 1878-ban átadták a vármegyei közigazgatás központi épületét, a „muszáj vármegye” egységét szimbolizáló patinás megyeházat.16 Küry Albert Jászkiséren, református családban született 1867. december 10-én.17 Édesapja id. Küry Albert 1848—49-ben honvéd hadnagyként szolgált a 65. honvédzászlóaljban, majd Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulásakor Kisér képviseletében megyebizottsági taggá választották, mely tisztséget több éven át töltötte be. Édesanyja Csethe Terézia karcagi református 14 Fülöp Tamás-. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között. In: ZOUNUK. JNSzML (2011: 26. sz.) 307-376. 15 1876. évi XXXIII. te. némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. In.: Magyar Törvénytár 1875-1876. évi Törvényczikkek. Corpus Juris Hungarici. Szerk. Márkus Dezsó'. Magyar Törvénytár 1000—1895. Bp. 1896. 483. 16 Fülöp Tamás: „Megyeháza a Zöldfa vendégló' telkén. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876-1878 között. I. rész. In.: ZOUNUK. JNSzML Évkönyve, (2009: 24. sz.) 139-185. 17 A családra vonatkozó anyakönyvi adatok forrásai részletesen: Fülöp T.\ Büszke vagyok rá i. m. 148—151.
