Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: Egy elfeledett alispán: Küry Albert pályaképe
1326 FÜLÖP TAMÁS a közösség érdekeit magas színvonalon szolgálni.6 Az e korszakra irányuló archontológiai és prozopográfiai kutatások is megerősítik, hogy a dualizmuskori vármegyei közigazgatás történetében a megyei adminisztráció első emberének számító alispáni tisztség betöltői között időben párhuzamosan több szakmailag, emberileg is kiemelkedő, a helyi közösség által elfogadott és kedvelt közigazgatási szakember tevékenykedett.7 Több vármegyéből is vannak adataink arra vonatkozóan, hogy az 1873-as közigazgatási reformot követően az alispáni pozíciót olyan szakemberek töltötték be, akik nemcsak komoly felkészültséggel, olykor családi közigazgatási tradíciókkal is rendelkeztek, hanem végigjárva a hivatali ranglétrát, a szakmai elkötelezettségen és hivatástudaton messze túlmutató módon a közigazgatás és a közélet több területén is meghatározó szerepet vállaltak a vármegyék irányításában. És vállalták a válságos politikai pillanatokban is a helyi közigazgatás szolgálatát,8 valóban a legnehezebb, olykor a helyi közigazgatás széthullását és fel6 A megyei levéltárakban az ezredfordulót követően élénkültek fel az archontológiai kutatások, így láttak napvilágot Zala, Békés, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékkel kapcsolatban azok a közigazgatástörténeti összefoglalások, adattárak, amelyek fontos levéltári alapkutatások révén, korszakokon átívelő módon tartalmazzák az adott megye közigazgatásának és tisztségviselőinek adatait. Vö.: Zala megye archontológiája 1138—2000. Szerk. Molnár András. (Zalai Gyűjtemény 50.) Zalaegerszeg 2000.; Héjjá Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok. Gyula 2002. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8.); Héjjá Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715-1848. Gyula 2009 (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11.); Heves megye történeti archontológiája (1681—) 1687— 2000. Szerk. Bán Péter. (A Heves Megyei Levéltár Forráskiadványai 14.) Eger 2011.; Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876-1990. Szerk. Fülöp Tamás. Szolnok 2013.; Jász-Nagykun-Szolnok megye történeti archontológiája. MNL JNSzML, Szolnok 2013—2016. (Online adatbázis: http://www.szolarchiv.hu/kateg-154-l-.html) 7 Héjjá Julianna Erika a Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok című kötetében a „Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok”című fejezetben több pályaképet is felvázol, amelyek esettanulmányként foglalják össze az alispáni tisztség betöltőinek szakmai életútját. Vö.: Ambrus Sándor alispán (1906. máj. 23. - 1916. márc. 6.) és Daimel Sándor alispán (1916. máj. 23. — 1930. nov. 22.) hivatali pályáját. Héjjá J. E.: Békés vármegye archontológiája i. m. 53., 54-57., 79-81, http://hbrary.hungaricana.hu, letöltés 2016. márc. 18. 8 Hasonló adatokra juthatunk Zala megye esetében is, ahol a közel két évtizedig (1886. december 1. és 1906. április 18. között) tevékenykedő Csertán Károly alispán munkásságáról is emelkedett szavakkal emlékezett meg egy, a helyi közigazgatást a Millennium alkalmából bemutató kiadvány. Zala megye közigazgatása. Zalai Kálmántól. Zala vármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896). Szerk. Halis István — Hoffmann Mór. [sl]; [sa]. 67., http://library.hungaricana.hu, letöltés 2016. márc. 18. A vármegye élén közel két évtizeden át szolgáló Csertán Károly alispán az alkotmányos válság idején is végig posztján marad, az 1905-1906-os megyei ellenállás idején is, és csak az alkotmányos rend helyreállítása után kérte felmentését. Vö.: Foki Ibolya'. Zala megye közigazgatása 1861-1910. In.: Zala megye archontológiája 2000. 163-167.
