Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Fülöp Tamás: Egy elfeledett alispán: Küry Albert pályaképe
Fülöp Tamás EGY ELFELEDETT ALISPÁN Küry Albert pályaképe* Elfeledett alispánok A dualizmuskori magyar közigazgatás történetének feldolgozásában még számos kérdés, feltárandó összefüggés tisztázandó.* 1 Az okokat vizsgálva megállapítható, hogy e szakterület az ezredforduló előtt — a megyetörténeti archontológiai kutatásokkal párhuzamosan — javarészt a magyar történettudomány perifériájára szorult, és mind a mai napig hiányoznak azok az alapkutatások, illetve a források feldolgozását előmozdító segédletek, amelyek kellő támpontot nyújthattak volna a téma kutatói számára.2 A megválaszolásra váró kérdések közül az egyik kiemelt, több gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggést is magában rejtő téma a vármegyei A 2015. november 5-én, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában megrendezett „Közigazgatási történetek” a dualizmus korából 1867-1918. című közigazgatás-történeti műhelykonferencián elhangzott eló'adás átdolgozott változata. 1 Ezeknek a kérdéseknek a felvetésére teremtett alkalmat a Magyar Nemzeti Levéltár 2015. november 5-én megrendezett közigazgatás-történeti műhelykonferenciája. Jelen tanulmány az ott elhangzott „[...] a legalkalmasabb egyén [..— Küry Albert alispán életútja című eló'adás alapján készült. 2 A 2001-ben megjelentetett Zala megyei archontológiai kötet ismertetése során az alábbi kijelentést tette Pálffy Géza, amely a 19. század végi és 20. század eleji korszakra is érvényesnek tekinthető: „A megyetörténeti kutatás mégis a magyar történetírás egyre inkább elfelejtett »mostohagyermekei« közé tartozik. Bár népszerűsítő jellegű történeti áttekintések és a napjainkban működő helyi önkormányzatokat bemutató összefoglalók gyakran látnak napvilágot, nem helyettesíthetik a rendszeres kutatások alapján készült modern szakmonográfiákat. Ezek pedig szinte teljességgel hiányoznak. [...] Alapkutatások hiányában a magyar történelem egyes periódusaira vonatkozóan - a középkorról szóló említett munkákat leszámítva - alig találunk összegző feldolgozásokat a vármegyék szervezetéről, területi változásairól, közigazgatási feladatairól vagy igazságszolgáltatási tevékenységéről, nem beszélve az egyes tisztségviselők vagy a megyei politikai elit szerepéről, anyagi viszonyairól, iskolázottságáról stb. Pedig ezen ismeretek hiányában nehéz reális képet rajzolni országos folyamatokról is, például a nemesi társadalom változásairól, anyagi és karrierlehetőségeiről, a vármegyei értelmiségről vagy akár az írásbeliség terjedéséről.”. In.: Pálffy
