Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Cseh Géza: Szapáry Gyula és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolata
1312 CSEH GÉZA fellépésére a megyei bizottmány hajthatatlansága miatt kerülhetett sor. Előzetesen a minisztertanács az 1868. december 30-án kibocsátott 3242. számú leiratában követelte a kiegyezést alapjaiban bíráló helyi határozat megsemmisítését, ám erre a megyei bizottmány tagjai nem voltak hajlandók. Sőt, a rendelkezés felolvasása után Puky Miklós alispán elnökletével a belügyminiszternek címzett feliratot fogalmaztak meg, amelyben egyértelműen kiálltak a határozat mellett. .. távolról sem akartuk mi a koronás király személyét a politikai tusák terén érinteni,... s egy pillanatra sem feledjük, hogy a koronás király nem kormányoz, hanem uralkodik,... csak aggodalmunkat akartuk kifejezni némely közjogi törvény felett... határozottan kijelentjük, miszerint mi komoly megfontolás mellett határozatunkhoz következetesen ragaszkodunk”29 — olvashatjuk a megyegyűlés újahb határozatában, amelynek alapján a feliratot összeállították. Ebból egyértelműen kitűnik a hevesi vármegyei vezetés politikai állásfoglalása: A királyt, mint közös uralkodót elfogadják, a dualista állam működését biztosító törvényeket azonban elutasítják. Szapáry Gyulát a magyar kormány eló'terjesztése alapján ezután nevezte ki Ferenc József királyi biztossá és ruházta fel teljhatalommal Heves és Külsó'-Szolnok vármegyében. A királyi biztos a bizottmányi üléseket felfüggeszthette, a tisztikar feltétlen engedelmességre nem hajló tagjait hivatalukból elmozdíthatta és mások kinevezésével helyettesíthette. Mivel Heves megye önkormányzata közel egy éven át nem működött, megyei bizottmányi üléseket sem tarthattak. Bizottmányi jegyzőkönyveket nem vezettek, ezért csupán a helyi sajtó híreiből tájékozódhatunk az 1869-es évben kialakult helyi politikai viszonyokról. Szapáry lehetőségei a 48-as elvekhez végletekig ragaszkodó megyében bizonyára nagyon szűkre szabottak voltak, de valószínűleg a gróf sem törekedett a helyzet kompromisszumos megoldására. Legalábbis ennek a sajtócikkekben nincs nyoma. Nemcsak a megyei, hanem a városi és a községi elöljárók egy részét is felfüggesztették állásukból. A királyi biztos fegyelmi eljárást, vagy pert akart ellenük indíttatni ügyük kivizsgálása után.30 A kormány és Heves megye között lassan mégis rendeződött a viszony. Szapáry királyi biztosi megbízását visszavonták és 1869. november 16-án főispáni-helytartói állásáról is lemondott.31 December 27-én Egerben ismét összeült a bizottmányi közgyűlés és az elmozdított tisztviselőket is visszahelyezték állásukba.32 Szapáry királyi biztosi működése örökre megrontotta a személyes kapcsolatát Heves vármegyével. A Szapáry család pedig birtokai révén hagyományosan a Heves megyéhez tartozó külső-szolnoki részekhez kötődött. Feltételezhetően a rendkívül népszerűtlen királyi biztosi 29 MNL HML IV. IV. 253. Heves és Külső-Szolnok Vármegye Bizottmányának iratai. 1869. január 11-i bizottmányi ülés 45. jkv. szám. 30 MNL HML IV. IV. 253. Heves és Külsó'-Szolnok Vármegye Bizottmányának iratai. 1869. december 27-i bizottmányi ülés 52. jkv. szám. 31 Eger 1869. december 16. 395. 32 Eger 1869. december 30. 409—410.; MNL HML IV. IV. 253. Heves és Külsó'-Szolnok Vármegye Bizottmányának iratai. 1869. december 27-i bizottmányi ülés 52. jkv. szám.
