Századok – 2016

2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Cseh Géza: Szapáry Gyula és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kapcsolata

SZAPÁRY GYULA ÉS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE KAPCSOLATA 1307

Szapáryban, aki burkoltan ugyan, de mégis szembehelyezkedett a nemzeti elnyomással. Szapáry Gyula politikai szervezkedésre nem vállalkozhatott ugyan, ám a vidék gazdasági fellendítése céljából igyekezett a külső-szolnoki birtokosokat összefogni. Az általa létrehozott Szolnok Megyei Lovar- és Gazdasági Egyesületnek 1857 és 1861 között elnöke volt, miközben 1859-től már valamennyi családi birtokának irányítását a kezébe vette.5 Rendkívül sikeres gazdálkodását bizonyítja, hogy a századfordulóig az 1650 katasztrális holdas pusztataskonyi birtok területét a háromszorosára növelte, állatállományát pedig megsokszorozta.6 7 Szapáry Gyula szenttamási, gödi és szentgyörgyábrányi birtokai ugyancsak mintagazdaságoknak számítottak, de a gróf érzelmileg leginkább a pusztataskonyi uradalomhoz kötődött.1

Szapáry az Októberi Diploma kibocsátása után újraéledő országos és megyei politikai életbe azonnal bekapcsolódott. A császár egy ideiglenes választási törvény kidolgozása céljából 1860. december 18-ra Esztergomba értekezletet hívott össze. Vay Miklós báró, udvari kancellár azonban csak azoknak a politikusoknak küldött meghívólevelet, akik az udvar előtt általános bizalmat élveztek. Tiltakozása jeléül maga Deák Ferenc sem jelent meg az értekezleten, mivel küzdőtársai jelentős részét nem hívták meg a tanácskozásra. Andrássy Gyula, Ghyczy Kálmán és Szapáry Gyula mégis elmentek Esztergomba, hogy a választójog kérdésében az alkotmányos jogoknak megfelelő döntésre bírják rá a résztvevőket. A Scitovszky János hercegprímás elnökletével megtartott tanácskozáson végül is az 1848. évi V. te. alapján dolgozták ki az ideiglenes választási rendszabályt, ami a konzervatívok alulmaradását jelezte a kialakult vitában.8 Szapáry Pesten Deák, Andrássy és Eötvös szűkebb asztaltársaságához tartozott és a megyei szervezkedésekben is vezető szerephez jutott. 1860. december 13-án Bartakovics Béla egri érsek, hevesi főispán javaslatára Szapáry Gyulát Heves és Külső-Szolnok vármegye első alispánjává választották.9 1861-ben pedig a szolnoki választókerület országgyűlési képviselői mandátumát is megszerezte.10

Szapáry Gyulának jelentős szerepe volt abban, hogy az országgyűlés képviselőházának 1861. június 5-én tartott ülésén a résztvevők minimális

5 Graf Julius Szapáry an der Spitze Ungarns. Leipzig 1891. 15.

6 Gróf Szapáry Gyula taskonyi gazdaságából az 1896. évi országos kiállításon bemutatott tárgyak jegyzéke és a taskonyi gazdaság leírása 1859-tól 1895-ig. Összeállította a tulajdonos. Bp. 1896. 14-15., 36.

7 Szapáry Gyula birtokai 1895-ben: Tiszabura-Taskony (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) 4850 kh, ebből 2349 kh szántó.(A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Második kötet. Gazdacimtár. Bp. 1897. 210-211.); Göd (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) 1489 kh, ebből 1006 kh szántó (Gazdacímtár i. m. 246-247.); Szentgyörgy-Ábrány (Szabolcs vármegye) 2102 kh, ebből 1482 kh szántó (Gazdacímtár i. m. 382-383.).

8 Magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1898. 564-566.; Graf Julius Szapáry i. m. 18—19.

9 Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1909. 618.

10 Graf Julius Szapáry i. m. 19.