Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Szikla Gergő: Bihar és Hajdú vármegyék közigazgatási változásai a 19. század második felében
BIHAR ÉS HAJDÚ VÁRMEGYÉK KÖZIGAZGATÁSI VÁLTOZÁSAI 1303 átvették (a Bihar vármegyétől bekebelezett részekben járási tisztviselők nem laktak). Az alispán Weszprémy Gáspár, volt hajdúkerületi alkapitány lett.71 Az új vármegye területe 3353,22 km2 volt, ebből azonban Debrecen szabad királyi város egymaga 1012,24 km2-t tett ki, a tulajdonképpeni megyére így csupán 2340,99 km2 jutott. Lakossága szinte teljes egészében magyar volt.72 Kiterjedése — ahogyan azt már korábban is írtuk — körülbelül megegyezett az 1854-ben létrehozott Eszak-Bihar vármegyéével, a bihari részek (Derecskéi és Diószegi járások) kivételével, mely községekre kezdetben szintén igényt tartottak volna a debreceniek,73 azonban a kormányzat nem engedte meg, hogy jelentős magyarlakta területeket csatoljanak el Bihar vármegyétől.74 Az alakuló közgyűlésen a vármegyét három kisebb helyett két nagyobb szolgabírói járásra osztották (ezért mindkét járás szolgabírája segéddel láttatott el): a Nádudvarira (székhelye Nádudvar) és a Balmazújvárosira (mivel a törvény nem engedte meg, hogy a székhely a járáson kívül essék, kérvényezték a belügyminisztériumtól, hogy a központja Debrecen legyen a közigazgatás gyorsabb menete érdekében).75 Ezeken kívül még a fennhatósága alá tartozott öt rendezett tanácsú város (Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló) is,76 amelyek közvetlenül a vármegye irányítása alatt álltak. Hajdúdorog 1887-ben, Hajdúhadház 1891-ben mondott le rendezett tanácsú városi jogállásáról, és a nagyközségek sorába lépett. Mindkét település a Balmazújvárosi járáshoz került. Az 1876-ban Debrecen város külterületeiből Józsa-Szentgyörgy néven kivált községet hamarosan Alsó-, illetve Felső- Józsa kisközségekre osztották szét. Az 1881. évi LXIII. törvénycikk alapján Debrecenhez újabb pusztákat (Gyulai Macs és Gyulai Hegyes)77 csatoltak át Szabolcs vármegyétől.78 71 Uo. 72 Nyakas M: Létrejötte i. m. 41. 73 Valószínűleg az Érmelléken és környékén található szóló'skertjeik miatt szerették volna közigazgatásilag is szorosabbra vonni a kapcsolatot ezen területekkel. 74 Vö. Nyakas M.\ Létrejötte i. m. 28-31. 75 MNL HBML IV. B. 902/a. 1. k. Hajdú vármegye 1876-1900 közötti közigazgatási beosztása és változásai a Szálkai T. - Szikla G. - Szilágyi F.: Közigazgatási i. m. II/9. Függeléke alapján. 76 Vámospércs hajdúváros még 1876-ban, az új vármegye megalakulása eló'tt kérte nagyközséggé nyilvánítását, amelyet jóváhagytak, ezzel elvesztette rendezett tanácsú városi státuszát, és 1877. február 1-jétól a Balmazújvárosi járáshoz csatolták. 77 Korábban a gróf Gyulay család birtokai, melyek a Szabolcs vármegyéhez tartozó Bököny községhez voltak beosztva, és amelyek Debrecen város és Hajdú vármegye határai között két szigetet képeztek, Szabolcs vármegyével sehol sem érintkeztek. Lásd Országgyűlés Képviselóliázának irományai 1881-84. I-XXII. [Bp.] 1881-1884. (a továbbiakban: OKI 1881-84.) I. 33. sz. 374-375. 78 www.1000ev.hu, letöltés 2016. júl. 17.
