Századok – 2016
2016 / 5. szám - KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNETI MŰHELYTANULMÁNYOK - Székely Tamás: A vármegyekérdés politikai nyelve a dualizmus korában
Székely Tamás A VÁRMEGYEKÉRDÉS POLITIKAI NYELVE A DUALIZMUS KORÁBAN* A dualizmus korában a vármegyekérdés azon kiemelt fontosságú közéleti viták közé tartozott, amelyeket évtizedeken át napirenden tartottak. A területi közigazgatást övező politikai és ideológiai küzdelem a sorozatos reformok ellenére sem vesztett intenzitásából, csak a mindent elsöprő első világháború nyitott új korszakot a magyar közigazgatás történetében. Schlett István szerint bár a vitázó felek körében általánosan elfogadott nézet volt, hogy a vármegyei rendszer gyökeres reformra szorul, a társadalmi-politikai ellenállás mégis megakadályozta annak megváltoztatását.* 1 A források tanúsága szerint ennek számos oka volt a politikai elit pártokon átívelő megosztottságtól kezdve egészen a szembenállás „nyelvi lehetetlenségéig”. Ez a tanulmány arra tesz kísérletet, hogy feltérképezze a vármegyékről szóló dualizmus kori politikai diskurzus legfontosabb frazeológiai és ideológiai sajátosságait. Először azt vizsgálja, hogy egy olyan „magyaros” témához, mint amilyen a vármegyekérdés is, mi hasznosítható a modern eszmetörténetírás módszereiből és felismeréseiből. Ezt követően áttekinti a 19. századi magyar politikai nyelv főbb jellegzetességeit, hiszen itt keresendők a századforduló vármegyei vitáinak közvetlen eszmei és nyelvi gyökerei. Végezetül dualizmus kori, a vármegyekérdéssel kapcsolatos politikai írások és parlamenti beszédek elemzésére kerül sor, mivel ezek a források árulkodnak legjobban a korszakra és a témára jellemző politikai beszédmódról. A 2015. november 5-én, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában megrendezett „Közigazgatási történetek” a dualizmus korából 1867—1918. című közigazgatás-történeti műhelykonferencián elhangzott előadás átdolgozott változata. 1 Schlett István: A magyar politikai gondolkodás története 2. Bp. 2010. 802.
