Századok – 2016
2016 / 5. szám - TANULMÁNY - Kövér György: "Statisztikai asszimiláció" Magyarországon, 1880-1910
1256 KÖVÉR GYÖRGY Épp ellenirányú változás mutatkozott viszont, amikor az adott településen az 1910-es kiugróan magas magyar anyanyelvi érték 1920-ra radikálisan viszszaesett (Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Perbál, Telki, Törökbálint, Zsámbék, Dunabogdány, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Üröm), miközben a nyelvtudásban a magyar térhódítása csaknem mindenütt töretlenül folytatódott. Számos esetben ez a magyar anyanyelvűek abszolút számának meredek zuhanásával is együtt járt: Budajenó'n, Perbálon, Telkiben, illetve Dunabogdányban, Pilisszántón, Ürömön egyenesen az 1900 előtti szint alá süllyedt a magukat magyarnak vallók száma. Tanulságos megjegyeznünk, hogy míg Budakeszi részese volt az állami akciónak, még ha csak az idézett „félmunkás” módon is, Budajenó'n azonban csak r. kát. elemi működött. Igazán kontraindikáló folyamatot jelez azonban a pilisi alsó járásból Budaörs és a felsó'bó'l Dunabogdány esete, ahol 1910 és 1920 között nemcsak a magyar anyanyelvűek aránya és száma zuhant meredeken, hanem a magyarul beszélni tudók száma is visszaesett. Ez biztosan nem magyarázható pusztán az iparosodás és városiasodás, vagy a migráció hatásával. Az értelmezéshez hozzátartozik, hogy bár Bogdány részese volt az állami iskolaakciónak, Budaörs pedig nem, 1925-ben az utóbbiban továbbra is csak r. kát. elemi iskola működéséről tudunk, viszont Dunabogdányban 8 tantermes állami népiskoláról tudósított a helyi jegyző!61 3.ábra Anyanyelv és nyelvismeret Budaörsön és Dunabogdányban (1890 — 1920)-Budaörs, beszél magyarul -Dunabogdány, beszél magyarul -Budaörs, magyar anyanyelvű-Dunabogdány, magyar anyanyelvű 61 Néprajzi Múzeum EA St 1577.
