Századok – 2016
2016 / 5. szám - TANULMÁNY - Kövér György: "Statisztikai asszimiláció" Magyarországon, 1880-1910
.STATISZTIKAI ASSZIMILÁCIÓ” MAGYARORSZÁGON 1880-1910 1249 A biai járásba csak öt állami iskola jutott a századfordulón, de ezek hatásával sem volt elégedett a minden részletre gondosan ügyelő' statisztikus szerző. Budakeszi esetében arra hívta fel a figyelmet, hogy „A községi fiúiskola már államosítva van 5 tanerővel; a 3 330 K községi segélyt élvező háromtanítós leányiskola azonban még a r. k. felekezet kezén van, bár a tannyelv ebben az iskolában is magyar. Az állami oktatásnak nemzeti szempontból csak úgy van igazi eredménye, ha a fiú és leány nemzedék egyaránt részesül abban, kívánatos volna tehát a félmunkát befejezni s a leányiskolát is állami kezelésbe venni.”52 Talán még élesebben fogalmazott Nagytétényre nézve: „Nagytétényben ... az államosítási akczió csak félmunkát végzett és pedig a gyöngébb felét, a mennyiben átvette 4 tanítóval a leányiskolát, ellenben a r. k. felekezet kezén hagyta a 3 tanítós fiúiskolát. Az eredmény abban látszik, hogy a fiúiskola a gyermekeknek sokkal kisebb hányadát mutatja ki magyarnak, mint az állami leányiskola. Föltétlenül szükséges volna a fiúiskolát is államosítani.”53 Ezek után aligha lephet meg bennünket az „eredmény”: Budakeszi magyar anyanyelvű polgárainak aránya az 1900-as 7%-ról 1910-re 32,8%-ra, a nagytétényi bő egyharmados arány ugyanezen időszak alatt 72,5%-ra ugrott, s a törökbálinti „félmunka” egész lendületet vett, amennyiben a magukat magyar anyanyelvűeknek vallók aránya 8,6%-ról 43,4%-ra szökött. Ekkora mértékű hirtelen elmozdulás aligha vezethető le pusztán az állami iskoláztatásból. Nagytétényben már 1890- ben abszolút értékben megtorpant, majd 1900-tól csökkenni kezdett a német anyanyelvűek száma, a másik két említett településen viszont 1900-hoz képest 1910-re 400-460 fővel kevesebb egyén vallotta magát németnek. Ugyanakkor mindhárom településen egyenletesen emelkedett a magyarul tudók aránya: ez a szám Budakeszin és Törökbálinton 70% fölé kúszott, Nagytétényben pedig a lakosságnak már 88%-a beszélte az államnyelvet. Végig emelkedett abszolút számban mind a német, mind a magyar népesség Budakalászon és Pomázon, a magyar azonban jóval dinamikusabban. Ezekben a falvakban a magyarok és németek mellett szlovákok és szerbek is éltek, s az utóbbiak — mint fent már utaltunk rá — a századfordulótól elvesztették növekedési potenciáljukat. 52 Uo. 21. 53 Uo. 22. Hasonló körülményeket tár fel Törökbálintra nézve: „anomália, hogy a lányokat az állam oktatja öttanítós iskolában, de már a fiúkról nem gondoskodik s azok a háromtanítós r. k. iskolában nyernek oktatást. Hogy az állam által a község oktatására fordított áldozatok tényleg gyümölcsözők legyenek, a fiúiskolát is államosítani kellene s egyenrangúvá fejleszteni a leányiskolával.” Uo. 23-24.
