Századok – 2016
2016 / 5. szám - TANULMÁNY - Kövér György: "Statisztikai asszimiláció" Magyarországon, 1880-1910
.STATISZTIKAI ASSZIMILÁCIÓ” MAGYARORSZÁGON 1880-1910 1243 és majdnem teljeskörű házasodás gyakorlata volt divatban a járás szlovák katolikus falvaiban is, de itt a házas termékenység indexe is magas értéket mutatott. Végül a térség többségét kitevő sváboknál, részben a kései házasságkötés, részben az egyedülállók nagyobb aránya miatt relatíve alacsonyabb volt a házasság gyakorisága a szülőképes korú női népességben (Im), viszont a házasságban élők magasabb termékenysége (Ig) jellemző.44 * Nemzetiségi összetételtől függetlenül már a korabeli statisztikai kiadvány is szükségesnek tartotta, hogy magyarázatot fűzzön a változásokhoz: eszerint Albertfalva, Budafok, Budakeszi, Budaörs, Kistétény, Nagytétény, Torbágy és Törökbálint esetében ezt: „a gyors növekedést a főváros szomszédsága magyarázza”. A pomázi járásban Békásmegyer, Budakalász, Pesthidegkút, Piliscsaba, Solymár kapott lábjegyzetben kommentárt, amely azonban némiképp másként hangzott: „a gyors fejlődést Budapest közelsége, a fővárosi lakosok kitelepülése magyarázza”.46 A pomázi járásban Pilisszentiván és Pilisvörösvár század eleji adatai magyarázataként egy harmadik tényező bukkant elő a statisztikai érvelésben: „a feltűnő szaporodást a szénbányászat fejlődése okozta.”46 Ugyanezen logika szerint nyert értelmezést a lakosság tartós vagy átmeneti csökkenése: Tök és Zsámbék is abba a kategóriába került, ahol „a fogyást a lakosságnak a fővárosba költözése okozta” — jóllehet az utóbbi esetben csak 1900-ban látunk átmeneti visszaesést.47 Bia község hirtelen, de hosszú távon nem túl meredeken ívelő létszámemelkedése pedig azt az indoklást kapta, hogy „a budapest-királyhidai vasút kiépítése és a gazdasági cselédek beköltözése idézte elő a nagy szaporodást”.48 Szemmel látható az igyekezet, amellyel általános folyamatokkal próbáltak összefüggésbe hozni egyedi történéseket (a növekedés mérésében nem teljesen következetesen értékelve a másfélszeres vagy afölötti ütemet). Témánk szempontjából akkor válik értelmezhetővé a demográfiai áttekintés, ha rávetítjük az egyes községek anyanyelv szerinti összetételének alakulására. 44 Óri Péter. Etnikum, felekezet és demográfiai különbségek a 18—19. századi Magyarországon. Pest-Pilis-Solt-(Kiskun) megye példája. Demográfia 53. (2010) 373-405. A pomázi járás indexei a 397—398. oldalakon. Újabban Őri három alsó pilisi járásban fekvő település princetoni indexeit is kiszámolta, s a 20. század közepéig nyúló tartós tendenciákat figyelt meg. A két német (Perbál, Zsámbék) és az egy magyar (Tök) község nupcialitása és termékenysége kapcsán már egyenesen „két különböző demográfiai rezsim” egymás mellett éléséről ír, megállapítva, hogy a 20. századra a stratégiák közelítettek egymáshoz, s ebben a gyakoribbá váló és oldódó érintkezésnek és a migrációnak meghatározó szerepe lehetett. Óri Péter: Mozaikok... Három Pest megyei község (Perbál, Tök, Zsámbék) népességtörténeti vázlata. In: Szám- (és betű)vetés. Tanulmányok Faragó Tamás tiszteletére. Szerk. Óri Péter. Bp. 2014. 207-247. A princetoni indexek a 235-236. oldalakon. 46 MStK 42. k. 804-806. Az idézett megjegyzések Torbágy és Törökbálint, illetve Pesthidegkút esetében csak 1910-re vonatkoznak. 46 Uo. 47 Uo. 48 Uo. A Budapest-Esztergom vasútvonal 1895-ös megnyitása nem kapott hasonló jelentőségű explikációt.
