Századok – 2016

2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Pál Lajos: Kiadatlan dokumentumok Berlász Jenő (1911-2015) hagyatékából: Berlász Jenő: Emlékeim a Teleki Pál Tudományos Intézet Történettudományi Intézetéről; Dokumentumok; Berlász Jenő: Búcsúbeszéd Hajnal István ravatalánál

KIADATLAN DOKUMENTUMOK 1211 d’Histoire Comparée szerkesztősége alkotta: Benda Kálmán, Kenyeres László és Szávosztné. A keleti osztályba tartozott Hadrovics László, I. Tóth Zoltán, Makkai László, Vígh Károly és Gyóni Mátyás. A magyar osztályba Berlász Jenő, Csapodi Csaba, Komjáthy Miklós és Tóth András. Meg kell még említeni, hogy Intézetünk tudományos létszáma Erdélyből és Szlovákiából menekült kollégákkal átmenetileg megnövekedett. Hozzánk osz­tották be szolgálattételre a kolozsvári egyetem volt antropológus professzorát, Malán Mihályt, továbbá Szalatnai Rezső irodalomtörténészt Pozsonyból, vala­mint három erdélyi történészt, Polonyi Nórát, Kicsi Sándort és Balázs Bélát, vé­gül Szép Gabriella délszláv szakos tanárt. Intézetünkbe került egy időre Márkus István szociológus is. Egy ideig — mivelhogy Háry Györgyné a balatonfüredi cso­portnál maradt — Deme Lászlóné Schier Éva személyében egy fiatal gépírónő dol­gozott nálunk, aki nemsokára tragikus körülmények között halt meg. Az 1946. évi rettenetes infláció Intézetünk tevékenységére is bénítólag hatott. Mégis a közoktatási miniszter (Keresztury Dezső) támogatásával sikerült a gon­dunkra bízott mindkét folyóiratot - a Revue-t is, a Századokat is - megjelentetni. A Századoknak ekkor jelent meg a háború utáni első, összevont 45/46-os, 79—80. évfolyama. Ekkoriban, március 4-én került sor a Magyar Történelmi Társulatnak, bennünket közelről érintő újjáalakulására. A megújulás egyrészt generációvál­tást, másrészt bizonyos politikai orientációt juttatott kifejezésre. A kiöregedett vezetők (Domanovszky Sándor, Lukinich Imre, Kossányi Béla és a többiek) be­látták, hogy az új idők új, fiatal vezetőket kívánnak, önként visszavonultak hát. Az elnöki székbe csak pro forma ültettek egy öreget Eckhart Ferenc személyében. A vezetés fiatalok kezébe került, mégpedig kiváltképpen a Történettudományi Intézet prominens tagjainak kezébe. Az első alelnök, Váczy Péter mellé másodel­nöknek Kosáry Domokost választották, főtitkárrá Benda Kálmánt, a Századok fő- — mondhatni független — szerkesztőjévé Berlász Jenőt. A politikumot Molnár Eriknek és Bolgár Eleknek - a rosztovi egyetem volt tanárának - az elnöki ta­nácsba, tulajdonképpen az öregek tanácsába való delegálása jelentette. Az új idők azonban egyéb változásokat is kívántak. így például meg kellett változtatni a három tagozatú Teleki Intézet nevét. Teleki Pál neve többé nem volt aktuális, hiszen ez trianoni revíziós törekvéseink kifejezője volt. De idő­szerűtlenné vált intézeteinknek lényegében a közép-európai térségre irányuló érdeklődése és munkássága is. Az új politikai érában különösképpen Kelet- Európában kellett gondolkodni s a tudományt marxista alapokra kellett helyez­ni. E reformok megvalósításával Bibó István jogtudós, szociológus professzort bízták meg. 0 először, mint miniszteri biztos jelent meg a Teleki Intézetben azzal a megbízatással, hogy vizsgálja ki Schweng Lórándnak, ekkoriban már a magyar békedelegáció tagjaként Párizsban tartózkodó intézeti elnöknek eddigi hivatalos működését. A vizsgálat eredménye, a jelentés nem vált számunkra ismertté. Schweng Lórándot azonban állásából elmozdították. Elnökké Bibót nevezték ki. Az Intézet nevének megváltoztatását az új elnök 1947-ben simán

Next

/
Oldalképek
Tartalom