Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Pál Lajos: Kiadatlan dokumentumok Berlász Jenő (1911-2015) hagyatékából: Berlász Jenő: Emlékeim a Teleki Pál Tudományos Intézet Történettudományi Intézetéről; Dokumentumok; Berlász Jenő: Búcsúbeszéd Hajnal István ravatalánál
KIADATLAN DOKUMENTUMOK 1211 d’Histoire Comparée szerkesztősége alkotta: Benda Kálmán, Kenyeres László és Szávosztné. A keleti osztályba tartozott Hadrovics László, I. Tóth Zoltán, Makkai László, Vígh Károly és Gyóni Mátyás. A magyar osztályba Berlász Jenő, Csapodi Csaba, Komjáthy Miklós és Tóth András. Meg kell még említeni, hogy Intézetünk tudományos létszáma Erdélyből és Szlovákiából menekült kollégákkal átmenetileg megnövekedett. Hozzánk osztották be szolgálattételre a kolozsvári egyetem volt antropológus professzorát, Malán Mihályt, továbbá Szalatnai Rezső irodalomtörténészt Pozsonyból, valamint három erdélyi történészt, Polonyi Nórát, Kicsi Sándort és Balázs Bélát, végül Szép Gabriella délszláv szakos tanárt. Intézetünkbe került egy időre Márkus István szociológus is. Egy ideig — mivelhogy Háry Györgyné a balatonfüredi csoportnál maradt — Deme Lászlóné Schier Éva személyében egy fiatal gépírónő dolgozott nálunk, aki nemsokára tragikus körülmények között halt meg. Az 1946. évi rettenetes infláció Intézetünk tevékenységére is bénítólag hatott. Mégis a közoktatási miniszter (Keresztury Dezső) támogatásával sikerült a gondunkra bízott mindkét folyóiratot - a Revue-t is, a Századokat is - megjelentetni. A Századoknak ekkor jelent meg a háború utáni első, összevont 45/46-os, 79—80. évfolyama. Ekkoriban, március 4-én került sor a Magyar Történelmi Társulatnak, bennünket közelről érintő újjáalakulására. A megújulás egyrészt generációváltást, másrészt bizonyos politikai orientációt juttatott kifejezésre. A kiöregedett vezetők (Domanovszky Sándor, Lukinich Imre, Kossányi Béla és a többiek) belátták, hogy az új idők új, fiatal vezetőket kívánnak, önként visszavonultak hát. Az elnöki székbe csak pro forma ültettek egy öreget Eckhart Ferenc személyében. A vezetés fiatalok kezébe került, mégpedig kiváltképpen a Történettudományi Intézet prominens tagjainak kezébe. Az első alelnök, Váczy Péter mellé másodelnöknek Kosáry Domokost választották, főtitkárrá Benda Kálmánt, a Századok fő- — mondhatni független — szerkesztőjévé Berlász Jenőt. A politikumot Molnár Eriknek és Bolgár Eleknek - a rosztovi egyetem volt tanárának - az elnöki tanácsba, tulajdonképpen az öregek tanácsába való delegálása jelentette. Az új idők azonban egyéb változásokat is kívántak. így például meg kellett változtatni a három tagozatú Teleki Intézet nevét. Teleki Pál neve többé nem volt aktuális, hiszen ez trianoni revíziós törekvéseink kifejezője volt. De időszerűtlenné vált intézeteinknek lényegében a közép-európai térségre irányuló érdeklődése és munkássága is. Az új politikai érában különösképpen Kelet- Európában kellett gondolkodni s a tudományt marxista alapokra kellett helyezni. E reformok megvalósításával Bibó István jogtudós, szociológus professzort bízták meg. 0 először, mint miniszteri biztos jelent meg a Teleki Intézetben azzal a megbízatással, hogy vizsgálja ki Schweng Lórándnak, ekkoriban már a magyar békedelegáció tagjaként Párizsban tartózkodó intézeti elnöknek eddigi hivatalos működését. A vizsgálat eredménye, a jelentés nem vált számunkra ismertté. Schweng Lórándot azonban állásából elmozdították. Elnökké Bibót nevezték ki. Az Intézet nevének megváltoztatását az új elnök 1947-ben simán
