Századok – 2016

2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)

A VIDÉK TÖRTÉNETE, A HELYTÖRTÉNET A SZÁZADOK HASÁBJAIN (1867-2016) 1131

egész terület átfogó, a megye mint közigazgatási egység működését bemutató leírásával, illetve (2) a részletes, minden szempontot érvényesítő' feldolgozással, amit azonban csak az egyes települések történetének megírása során látott megvalósíthatónak. Mindkét tekintetben elvetette a generális szempontok általános érvényesítését, hangsúlyozva a helyi sajátosságok kiemelésének fontosságát. Emiatt sem vállalkozott az eló'deiéhez hasonló részletes szempontrendszer megfogalmazására, a szerzó'k „egyéni hajlamaira” bízva, hogy a rendelkezésükre álló, megyénként eltérő' forrásanyag felhasználásával szakmai meggyó'zó'désüknek megfeleló'en készítsék el a megye történetének szintézisét.

Javaslatai azonban alig érvényesültek a következő' években (1896 és az elsó' világháború között) tucatszám születó' megyei monográfiákban. Három évtizeddel késó'bb Mályusz Elemér, aki Tagányi tervezetének tartalmával értett egyet, csak két műben fedezte fel az általa felvetett szempontokat. Úgy látta, a többiben Pesthy és Frakl/Fraknói mechanikusan értelmezett, aprólékos szempontrendszere érvényesült.62

Az első világháborús vereségtől a második világháborús vereségig

Az elsó' világháború után radikális visszaesés tapasztalható. A megelőző' 29 évben közölt 51 vidéktörténeti munkával szemben ebben a negyedszázadban csupán 16 látott napvilágot a Századokban. így a megjelenési arány is hat százalékra apadt az eló'zó'korszak mintegy 11%-os arányához képest, annak ellenére, hogy az összes közlemények száma is csökkent (465-ró'l 263-ra, azaz 43,44%kal). A jelenség egyrészt pénzügyi nehézségekkel magyarázható. A húszas évek első felében a háború, a Monarchia felbomlása, a forradalmak és Trianon hatásai, a harmincas évek elején pedig a gazdasági válság miatt alakult ki nehéz helyzet. A pénzügyi problémák késéseket, lapszámok kényszerű összevonását, az évenkénti lapszámok, illetve az összterjedelem 1918 eló'ttihez képest jelentős mértékű csökkenését eredményezték.63

Ennél fontosabb befolyásoló tényezőnek kell tekintenünk a tartalmi változást, ami abból fakadt, hogy a korabeli közgondolkodást nem a gazdasági, társadalmi és kulturális fejló'dés, illetve annak részkérdései, hanem — fó'ként a trianoni trauma hatására - politikai, azon belül is külpolitikai szempontok befolyásolták. Ennek szimptomatikus megnyilvánulása volt az, hogy az 1920-as években még egy-egy alkalommal megjelenő', a dualizmus kori tematikát folytató íráson64 túl, az 1930—1940-es években (fó'ként a revíziós lehetőségekkel kecsegtető'

62 Mályusz E.: A helytörténeti kutatás feladatai, i. m. (1924). 542.

63 Lásd Pál Lajos: Egy folyóirat történész viták kereszttüzében. Századok 149. (2015) 42. és 50.

64 Mályusz Elemér: Túrócz vármegye vámhelyei és forgalma a középkorban. Századok 53-54. (1919—1920). 34-56.; Sebestyén József: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi