Századok – 2016
2016 / 5. szám - A SZÁZADOK 150. ÉVFOLYAMÁT ÜNNEPELJÜK - Vonyó József: A vidék története, a helytörténet a századok hasábjain (1867-2016)
1120 VONYÓ JÓZSEF egység történetének valamely szakaszát vagy aspektusát tárgyaló valamenynyi munka szerepel. Tartalmi értelemben kivételt képeznek a sajátos jogállású országrészek (Erdély, Kárpátalja, Vajdaság stb.) alkotmányjogi, katonai stb. helyzetét elemző értekezések, amelyek a németországi szakirodalomból ismert Territorialgeschichte fogalmi keretében értelmezhetők. Műfaji tekintetben a tanulmányokat, közleményeket, forrásközléseket, és a legutóbbi évtizedek számaiból a kisebb cikkeket vettük figyelembe. Különösen a dualizmus kori évfolyamokban volt jellemző, hogy terjedelmes tanulmányokat több részletben közöltek, ezeket összevontan, egy egységként vettük számításba. A korai évfolyamokból nem számoltunk a Tárcza és az 1876-tól működő Különfélék rovatokban megjelent — általában kurta - írásokkal, jóllehet, ezek között is olvashatók a vidék története szempontjából hasznos, adatközlő munkák.8 Hely és idő hiányában egyáltalán nem vizsgáltuk a könyvismertetéseket, recenziókat, annak ellenére, hogy ez is fontos tanulsággal szolgálna abban a tekintetben, milyen arányban és terjedelemben szentelt figyelmet a helytörténeti/ vidéktörténeti kiadványoknak a Századok mindenkori szerkesztősége. Az alábbi korszakolást részben az ország államjogi státusának és politikai berendezkedésének — a történetírást és a lapszerkesztést is befolyásoló — változásai, fordulópontjai, részben a Magyar Történelmi Társulat működésében, s ennek nyomán a Századok szerkesztésének elveiben bekövetkezett változások szerint alakítottuk ki. Ezt az indokolja, hogy a tudós társaságok és tagjaik mindig érzékenyen reagáltak a társadalmi-politikai környezet állapotára, változásaira. Szakmájuk jellege és sajátosságai következtében kiváltképp érvényes ez a történészekre. Az ország (és a világ) gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális folyamatai, aktuális eseményei befolyásolták és befolyásolják témaválasztásukat, a múlt különböző szegmenseinek értékelését, miként a historikusok munkáit közreadó folyóiratok szerkesztési elveit, illetve a kiadók döntéseit is. Olyan korszakokban is, amelyekben a hatalom nem fogalmazott meg tételes elvárásokat, nem gyakorolt rájuk közvetlen nyomást. Mindez hatással volt témánknak a Századok hasábjain történő megjelenésére, illetve annak korszakonként változó volumenére, tartalmára egyaránt. A magyarországi történetírásban bekövetkezett szemléleti változások és ezek hatása a Századok szerkesztési elveire indokolják két nagyobb korszak, a dualizmus évtizedeinek, illetve az államszocializmus korának megosztását. Ez a megoldás azáltal is segíti az arányok pontosabb elemzését, hogy így — néhány éves eltérésekkel — hat, nagyjából negyedszázados, tehát közel azonos időterjedelmű periódust kapunk. 8 Példaként lásd Iványi István: Bodrog városa és váráról. Századok 15. (1881) 582-587., Wéber Samu: Adalék a XIII. szepesi város történetéhez. Uo. 587-593.; Szendrei János: Megyei élet, adózási és árviszonyok Borsod megyében a XVI. és XVII-ik században. Századok 17. (1883) 804-808. és 867-877.
