Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Ujváry Gábor: "A külföld még mindég alig tud rólunk” Magyar-német tankönyvvita a második világháború idején
MAGYAR-NÉMET TANKÖNYWITA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 111 egyeztetések. Számos akta maradt fönn a magyar tankönyvekkel kapcsolatos német kifogásokról, amelyek érvrendszere a már ismertetettekhez hasonlított, s általában a német nemzeti érzés — például a számos helyen közölt kuruc dalokban megnyilvánuló — megsértését nehezményezte.55 Az 1943. évi albizottsági ülésre május 12-e és 14-e között Budapesten került sor, annak megnyitásán — jelezve a kérdés siílyát — Hankiss János kultuszminisztériumi államtitkár is megjelent. A kifogásolt tankönyvekről egy magyar és egy német lista is készült. A német lista önkényesen kiválasztott kötetekből állt, mivel a magyar kultuszminisztérium által nemrégiben átnyújtott tankönyvgyűjteményt még nem tudták végignézni. A magyarok 233 német tankönyvrészletet kifogásoltak. Az egyezések alapján nyilvánvaló, hogy ezt a (beszámolói szerint) 239 tankönyvet végigolvasó Koczogh Ákos összeállítása alapján tették. A jegyzőkönyv szerint egyelőre az olvasó-, a történelem és a földrajzkönyveket tekintették át, tervezték azonban, hogy a későbbiekben más területekre is kiterjeszkednek. A korábbi szempontok alapján megállapították az ellenőrzés általános irányelveit, melyeket azzal egészítettek ki, hogy az olyan ábrákat, térképeket, amelyek nem felelnek meg a történelmi valóságnak vagy a másik népet lekicsinylik és nemzeti büszkeségét sértik, szintén javítani szükséges, a helységneveket pedig az adott ország nyelvhasználatának megfelelően kell megadni. A „különleges irányelvek” arról rendelkeztek, hogy a magyar tankönyvekben a német történelmet a Nagynémet Birodalom jelentőségének és a bécsi népcsoportegyezménynek megfelelően mutassák be, illetve a zsidó íróktól (például Heinrich Heine) és német emigránsoktól (mint Thomas Mann, Stefan Zweig, Franz Werfel, Roda Roda stb.) származó szemelvényeket, valamint a németséget sértő kurucdalokat távolítsák el. Emellett méltatni illett a német telepítés súlyát, valamint — „a két nép baráti kapcsolatainak megfelelően” — az 1933 utáni német fejlődés eredményeit. Burgenlandot véglegesen birodalmi területként kellett elfogadni. A német tankönyvekben a magyarok keletről jövő támadások elhárításában játszott szerepét és első világháborús teljesítményét tartották kiemelendőnek. Megállapodtak abban, hogy Adam Müller-Gutennbrunn Schwabenliedjének „[...] német tankönyvekben való közlését olyan bevezetéssel vagy jegyzettel kell ellátni, amely utal arra, hogy a magyarországi németek jogi helyzetét a népcsoportra vonatkozó 1940. évi bécsi egyezmény tisztázta. A magyarországi németek népi küzdelmére vonatkozó egyéb költemények és prózai elbeszélések is csak akkor vétessenek fel német tankönyvekbe, ha nem tartalmaznak a magyarságot lekicsinylő vagy sértő részleteket. Adott esetben a fent megjelölt bevezetéssel, illetőleg jegyzettel kell őket ellátni.”56 A kulturális vegyesbizottság salzburgi ülése (1943. október 8—9.) „üdvözölte” a tankönyvbizottság munkáját, és annak irányelveit is jóváhagyta.57 55 Ezen iratok fő lelőhelye: BArch, R 4901/6659. és 6660 állagok. 56 BArch, R 4901/6660. Az albizottsági ülés jegyzőkönyve, 1943. május 15. Langerfeld jelentése a vegyesbizottásgi ülésről, 1943. május 20. 57 BArch, R 4901/15 111. Jegyzőkönyv a vegyesbizottság üléséről, 1943. október 10.
