Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
1062 KISTELEKI KÁROLY gő állam, illetve független köztársaság; de facto azonban csak egy dolog volt: független állam”.183 Véleményem szerint a Raguzárói fenntebb leírtak lényegében megállnak az Erdélyi Fejedelemségre is, hiszen az oszmánok egyértelműen vazallus, alávetett, azaz nem szuverén államnak tekintették Erdélyt, viszont a nyugat-európai keresztény államok az európai nemzetközi jog legitim alanyaként bántak a fejedelemséggel, akivel folyamatos és közvetlen diplomáciai érintkezést tartottak fenn, illetve akivel az oszmánok bevonása nélkül kötöttek szabályos, mindkét oldal által aláírt és ratifikált nemzetközi szerződéseket — vagyis szuverén államként kezelték.184 Ezt a felfogást erősíti meg Sir Thomas Roe, aki konstantinápolyi angol követként ezt írta 1625-ben: „(Bethlen) Gábor egy szabad fejedelem, mi is annak tartjuk és ő is így értékeli magát; noha adót fizet a szultánnak, ettől még nem alattvalója.”185 Az angol követ Erdély legnagyobb fejedelmére, Bethlen Gáborra hivatkozott, akinek uralkodása alatt nézetem szerint egyértelműen megszilárdult és kiteljesedett az Erdélyi Fejedelemség külső szuverenitása, azaz nemzetközi jogi legitimációja és Bethlen szerepe ennek a megteremtésében is egyedülálló. Bethlen külpolitikai tevékenysége ugyanis olyan nézőpont lencséjén keresztül is vizsgálható, amely az Erdélyi Fejedelemséget európai horizontokba helyezi. Innen nézve úgy értelmezhető Bethlen Gábor működése, hogy a sűrű irányváltásoknak, sokszor megmagyarázhatatlan logikájú cselekedeteknek a magyarázata a fejedelem azon felismerése, hogy Erdélynek az európai államok színterére való kilépése és ezen országok által az erdélyi államiság elismertetésével elérhető nemzetközi jogi legitimáció biztosítása tudja csak a két nagyhatalom közé beszorult fejedelemség helyzetét stabilizálni. Ahogy ezt R. Várkonyi Ágnes nagyon pontosan megfogalmazta: „Bethlen Gábor politikájának egyik vezérelve volt, hogy a fejedelemséget mint önálló államot elismertesse. Többször leírta, az ország belső békéjét és biztonságát hosszú távon csakis úgy teremthetik meg, ha Erdély önálló államiságát elismeri Európa. Ennek a korabeli nemzetközi gyakorlatban hosszú útja, lépcsőzetes menete volt.”186 Erdély nemzetközi jogi legitimitásának lépcsőfokai Erdély nemzetközi jogi legitimitása lépcsőfokainak vizsgálatát terjedelmi okokból részletesen itt nem tudom kifejteni, egy előző publikációmban viszont elolvasható.187 Itt csak tömören ismertetem a legfőbb megállapításokat. 183 Uo. 26. 184 Részletes kifejtését lásd Kisteleki K.\ Az Európai szuverenitás nézőpontjai i. m. 170-172. 185 The Negotiations of Sir Thomas Roe, in his Embassy to the Ottoman Porte, from the year 1621 to 1628. Ed. Samuel Richardson. London 1740. 408. Idézi Kuncevic L.: Raguza i. m. 27-28. 186 R. Várkonyi Agnes: Erdély és a vesztfáliai béke (I. Rákóczi György politikájához). In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletre. Szerk.: Draskóczy István. Bp. 1994. 190. 187 Kisteleki K: Az Európai szuverenitás nézőpontjai i. m. 162-189.
