Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
1056 KISTELEKI KÁROLY Az önálló államiság szimbolikus megjelenítése: Erdély címere A hatalmi szimbolika területén141 a „czímer, az önálló államlétnek valamely jelvénye”,142 illetve „A czímer az ország közjogi jelvénye” állítja Jakab Elek, a jeles heraldikus.143 A címer az állam külső megjelenése, szimbóluma közjogi relevanciája jelkép144, melyet régtől fogva az állami létezés megjelenítésének tekintenek. Az alkotmányjog értékelése szerint a címer az állam hivatalos jelvénye, amely az állami szuverenitás szimbólumaként használatos és az állam hivatalos okiratain, pecsétjein jelenik meg. 145Eppen ezért az államcímer megjelenési ideje lehet egy másik aspektusa az önálló állami létezés kezdőpontjának. Erdélynek önálló címere az 1526 eló'tti középkori Magyar Királyságban nem volt.146 147 János Zsigmond, Báthory István és Báthory Kristóf családi címerüket használták, majd Báthory Zsigmond fejedelem az, aki bizonyíthatóan 1590-ben elsőként használja a magyar, a székely és a szász nemzet címerjeleit együttesen, s ezáltal egyesíti ezeket államcímerré. 147 Báthory Zsigmond ezt az 141 Jelen tanulmány témája és keretei nem teszik lehetővé annak a hatalmi szimbolika területére tartozó rendkívül érdekes kérdésnek a vizsgálatát, mint a török általi küldött fejedelmi beiktatási jelvények köre. A zászló, ló, buzogány, szablya, kaftán, esetleg korona (Bocskai) küldése a fejedelmi beiktatási szertartásra az oszmánok által a vazallusi viszony szimbolikus megerősítését jelentette. Vő.: Papp Sándor: Székely Mózes erdélyi fejedelem hatalomra kerülésének diplomáciai tanulságai és egy nagyvezíri előterjesztés (telhis) keletkezése. Aetas 14. (1999/4). 78-79.; B. Szabó János - Erdó'si Péter: Két világ határán: A hatalomátadás szertartásai az erdélyi fejedelemségben. In: A Hadtörténelmi Múzeum Értesítője 4. (2001/4) 91-105.; Bővebben foglalkozott a kérdéssel Rácz L.: Kormányzás és főhatalom i. m. 57-82.; A román vajdaságoknál mindez kiegészült zenekar- és dobküldéssel is, utóbbi a vazallusi viszony erőteljes kifejezésének számított. Erdély esetén nincs adat zenekar és dobküldésre, s ezt Szabó Péter olyan nagyjelentőségűnek tartja, hogy szerinte a „török zenészek kizárása a fejedelem udvari zenekarából az erdélyi állam virtuális szuverenitásának bizonyítéka volt.” Szabó Péter: Bethlen Gábor követjárásokkal kapcsolatos filozófiája és reprezentációja 1628 táján. In: Bethlen Gábor és Európa. Szerk.: Kármán Gábor - Teszelszky, Kees. Budapest, 2013. 189.; A zenekar és dobküldéssel kapcsolatban bővebben Sudár Balázs - Csörsz Rumen István: „Trombita, rézdob, tárogató...”: A török hadizene és Magyarország. Bp. 1996.; Bethlen Gábor olyannyira erős szuverénnek számított a törökkel szembeni viszonylatában is, hogy a portai követségek alkalmával küldött szokásos és elvárt ajándékok átadási rendjét megváltoztatta: csak akkor engedte az ajándékok átadását, amikor már biztos információval bírt a törököknek a fejedelemséggel kapcsolatos szándékairól. Szabó P.: Fejedelemség 197. 142 Jakab Elek: Az erdélyi országos czímerek története. Századok. 1. (1867) 337. 143 Uo. 350. 144 A közjogi relevancia bizonyításaként a kartális alkotmányokba ezt tételesen is beleírják a későbbiekben, lásd a 2012. január 1-jétól hatályos magyar Alaptörvény (I) cikk (1) bekezdését. A jelenlegi magyar államcímert 1990. júhus 3-án fogadta el az Országgyűlés, az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben. A címer leírását, használatának szabályait az Alkotmány, a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény, valamint különböző miniszteri rendeletek határozzák meg. 145 Dezső M.: A szuverenitás, i. m. 138. 146 Ivánfi (Jancsik) Ede: A Magyar Birodalom vagy Magyarország s Részeinek címerei. Pest 1869. 54. 147 Uo. 55.; Köpeczi Sebestyén József: Erdély címere. In: Ódon Erdély. Szerk.: Sas Péter. Bp. 2004. 63.; Jakab Elek leírásában: „Egy ily pecsétnyomaton felül van egy nyiltkorona, alatta egy szívalakú paizsban a császári sas, alatta a Báthory-czímer; jobb felől két egymás feletti mezőben az erdélyi nemzetek czímerei; fenn egy kiterjesztett szárnyú fél sas----a magyarok czímere----felette a székelyeké: a nap és a hold; alól a szászoké----a hét vár, helyesebben kastély.” Jakab Elek: Az egykori Erdély nemzeti színeiről. In: Ódon Erdély. Szerk.: Sas Péter. Bp. 2004. 54.
