Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
1044 KISTELEKI KÁROLY külügyi jogosítványa a hadüzenet és békekötés joga,81 amely külügyi jogosítványba beleértendő a diplomáciai követ küldésének, fogadásának joga is. A szuverént megilleti továbbá a legfőbb hivatalnokok kinevezésének joga 82 a legfőbb bíráskodás joga,83 valamint a kegyelmezési jog.84 85 Végül, de nem utolsósorban a szuverént megilleti a hódolat fogadása, annak elvárása, hogy kellő tisztelettel forduljanak felé.86 Bodin munkásságától kezdődően a szuverenitás eszméje napjainkig hatóan összekapcsolódott az államéval.86 A francia teoretikus nyomán a jogtudomány a szuverenitás tekintetében kettős megkülönböztetéssel él: — belső, alkotmányjogi szuverenitás, ami az állam területén lévő lakosság tekintetében a legfőbb hatalmat, illetve az általa alkotott jogszabályokat jelenti. — külső, nemzetközi jogi szuverenitás, ami a nemzetközi államrendszer tekintetében az állam saját államiságának, függetlenségének megjelenítődését mutatja meg.87 E fenti két aspektus, a szuverenitás két „arca” szempontja alapján folytatom le a következőkben vizsgálatomat az Erdélyi Fejedelemség szuverenitásáról.88 Az erdélyi állam belső, alkotmányjogi szuverenitása Elsőként a belső, azaz alkotmányjogi szuverenitás erdélyi kibontakozásának legfontosabb pontjait tekintem át, s ennek kapcsán a jogilag relevánsnak tekinthető tényeket vizsgálom meg különösen arra való figyelemmel, hogy ezek mennyiben állíthatóak párhuzamba a Bodini summázattal. mivel az összes többi jogot magába foglalja.” Bodin, J.: Az államról i. m. 119.; „Ami a pénzverésnek... az adók kiszabásának, valamint az adófizetési kötelezettség alól való felmentésnek a jogát illeti, az is a törvényhozó hatalomtól függ.” Uo. 124. 81 „a fóhatalom egyik legfontosabb ismertetőjegye a háborúindítás és a békekötés joga.” Uo. 119. 82 „A szuverenitás harmadik ismertetőjegye a legfőbb kinevezésének joga, amelyet a fő tisztségviselők esetében sem vonnak kétségbe.” Uo. 120. 83 „A szuverenitás egy másik ismertetőjegye a legfőbb bíráskodás, amely most és mindig is a szuverenitás egyik legfontosabb joga volt.” Uo. 121. 84 „A szuverenitás következő ismertetőjegye tartalmazza a megkegyelmezés jogát”. „Bár I. Ferenc király kegyelmezési jogot adott az anyjának, az udvar azonban figyelmeztette a királyt, hogy ez a szuverenitás ismertetőjegyeinek egyik legszebbike, amelyet a felségjog megcsorbítása nélkül nem lehet átadni alattvalónak; mikor az anyakirálynő megtudta ezt, lemondott e kiváltságról, és még mielőtt felkérték volna rá, visszaadta az okmányt a királynak.” „A szuverén uralkodó nem adhat kegyelmet az isteni törvényben foglalt büntetés alól, még kevésbé adhat felmentést Isten törvénye alól, amelynek ő maga is alávetettje.” Uo. 122-123. 85 „Eléggé nyilvánvaló, hogy a Felség megszólítás csak a szuverén uralkodót illeti meg.” Bodin, J.\ Az államról i. m. 124. 86 Paczolay PAz állam i. m. 29. 87 Dezső M.\ A szuverenitás, i. m. 122.; Paczolay PAz állam i. m. 29.; Hargitai J.: Jogi fogalomtár i. m. 1422. 88 Erdély nemzetközi jogi legitimitása lépcsőfokainak részletes vizsgálatára lásd Kisteleki Károly: Az Európai szuverenitás nézőpontjai és az erdélyi állam. In: Bethlen Erdélye, Erdély Bethlene. A Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulóján rendezett konferencia tanulmányai. Szerk.: Dáné Veronika, Horn Ildikó, Lupescu Makó Mária, Oborni Teréz, Rüsz-Fogarasi Enikő, Sipos Gábor. Kolozsvár 2014. 162-189.
