Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
1042 KISTELEKI KÁROLY egy állam állandó és abszolút hatalma”;67 „az uralkodó fel van mentve a törvények alól; a törvény szó latinul a szuverenitás birtokosának parancskibocsátási jogát is tartalmazza;”68 „az uralkodót nem kötik eló'deinek törvényei, még kevésbé függ azoktól a törvényektől és rendeletektól, amelyeket ó' maga hozott”;69 „az isteni és természeti törvényeknek a föld összes uralkodói alá vannak vetve... a szuverén uralkodók és fejedelemségek abszolút hatalma semmiképpen nem terjed ki az isteni és természeti törvényekre”.70 Bodin az uralkodó személyében testesíti meg a szuverenitást, míg Hobbes 1651-es korszakalkotó könyve, a „Leviathan” teszi át egyértelműen a szuverenitást a monarcha személyéről a személytelen államra, s nála már nem a szuverén uralkodó-alattvaló viszony, hanem a szuverén állam-alattvaló viszony áll a középpontban, ahol az államok jogait és az alattvalók kötelezettségeit kell vizsgálni.71 Az így megszületett modern államfogalom lényegi eleme az a jogilag körülhatárolt rend, ami egyértelműen elkülönül a hatalmat gyakorlóktól és a hatalomnak alávetettektől is, és ez az elszemélytelenített közhatalom áll egy meghatározott területen a politikai hierarchia csúcsán s tárgya e területen lévő népesség hűségének.72 íme, előttünk áll teljes fegyverzetében a modern államfogalom! A szuverenitás-elméletek kapcsán három kérdést kell legfőképpen megvizsgálni: 1. ) mi/ki a szuverenitás alanya, 2. ) mi a szuverén hatalom jellemzője, 3. ) mi a szuverenitás tartalma.73 A szuverenitás alanyának tekinthető az egyeduralkodó, a nép, a nemzet, a parlament, az állam, a Szent Korona stb.74 A XVI. században Jean Bodin, a megtagadnia... a »mon souverain seigneur« megszólítást vagy az ünnepélyes okmányok napmegjelölést nélkülöző' új formáját (ilyeneket eddig csak a francia királyi kancellária állított ki)”. Paravicini, Werner: Merész Károly. Bp. 1989. 61. 67 Bodin, Jean: Az államról. Bp. 1987. 73. 68 Uo. 78. 69 Uo. 79. 70 Uo. 80. 71 Sashalmi E.: Államfejló'dés i. m. 16-17., 20. 72 Hobbes megfogalmazásában: „...az egyetlen személlyé egyesült sokaságot ÁLLAMNAK, latinul CIVITASNAK nevezzük ...az állam lényege ... ---- hogy meghatározzuk ---- egyetlen személy, akinek cselekedeteit illetően egy nagy emberi sokaság minden egyes tagja egymással kötött kölcsönös megállapodás alapján megbízónak tekinti magát avégett, hogy e személy mindannyiunk erejét és eszközeit a béke és a közös védelem érdekében úgy használhassa fel, ahogy célszerűnek tartja. És e személy megtestesítőjét uralkodónak hívjuk, akiről azt mondjuk, hogy felségjogai vannak, és a többiek mind alattvalói.” Hobbes, Thomas: Leviatán vagy az egyházi és világi állam formája és hatalma. Bp. 1999. 209. Másutt az államot----s benne a szuverenitást-----plasztikusan így jeleníti meg Hobbes: „...a NÉPKÖZÖSSÉGNEK vagy ÁLLAMNAK (latinul CIVITASNAK) nevezett nagy LEVIATÁNT, ez pedig nem egyéb, mint mesterséges ember, bár természetes mintaképénél----amelynek védelmére és oltalmazására szánták-----jóval nagyobb méretű és erejű; s benne a szuverenitás a mesterséges lélek, amely az egész testet élettel tölti meg és mozgatja.” Hobbes T.: Leviatán i. m. 69. 73 Takács P.: Államtan i. m. 297. 74 Az egyeduralkodói, más néven fejedelmi szuverenitás tanának kidolgozója Bodin, s ugyanezen az alapon áll Grotius és Spinoza is. Rousseau a fejedelem helyébe a népet teszi, s a „Társadalmi szerződés” című 1762-es művében alapozza meg a népszuverenitás koncepcióját. A
