Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
1040 KISTELEKI KÁROLY Fráter György a Szapolyaiak régi uradalmi központjában, Lippán kezdte szervezni az új államot, és 1541. október 18-ra Debrecenbe országgyűlést hívott össze, ahol a megjelentek hűségnyilatkozatot tettek a gyermekkirálynak. Ennek a gyűlésnek a jelentőségét az adja, hogy itt ülnek össze először a későbbi önálló erdélyi állam rendjei: a három erdélyi „nemzet” és a tiszántúli megyék képviselői.66 Az 1542. március 29-i tordai országgyűlés behívja Izabellát és János Zsigmondot Erdélybe, s mivel a király mint a szászok ura Erdélybe telepszik, így már a szászok is az irányítása alá tartoznak, tehát mindhárom nemzet egységes igazgatás alá kerül. A helytartóként működő Fráter György67 így válik jogosulttá mindhárom nemzet képviselőinek összehívására, s az invitálására összeülő 1542. december 20-i tordai országgyűlés megújítja a három nemzet unióját,68 — Az erdélyi állam államalkotó népessége végül az 1544. augusztus 10-én összeülő tordai országgyűlésen áll össze, mikoris a tiszántúli megyék küldöttei csatlakoznak a gyűléshez, ahol kijelentik, hogy elfogadják Izabella uralmát és a továbbiakban ide kívánnak tartozni.* 57 58 59 Ettől kezdve e területek rendjei állandó résztvevői lesznek az erdélyi állam országgyűléseinek, s így közjogilag egyesült az erdélyi és a tiszántúli területek „jogi népessége”. Innentől az Erdélyi Fejedelemség országgyűlési végzeményeinek bevezetésében így nevezik magukat: „Erdély három nemzete és magyarországi atyánkfiái”. A későbbi uniómegújításoknál a Részek nemességét is beleírják és beleértik ebbe a megnevezésbe, s az Approbaták uniószövegében ezt rögzítik: „három nemzetből állván az ország” és hozzáteszik: „in partibus Hungáriáé huic regno incorporatis.”60 Szuverenitás „Mi a szuverenitás lényege? Politikai vagy jogi kategóriáról van-e szó? Ki a szuverenitás alanya az államban? Mit jelent az állami szuverenitás? Ezekre az elmúlt több mint négyszáz évben - a szuverenitás fogalmának megjelenésétől kezdve - számos tudományág (politika, jogfilozófia, jogtudományok, szociológia stb.) művelői keresték a választ. A különböző országokban és történelmi 66 Barta G.: Születés i. m. 79.; Erdély története i. m. I. 422.; Lukinich Erdély területi változásai i. m. 38.; Szabó P.: Fejedelemség i. m. 32. 57 Fráter Györgyöt az 1542. január 20-i marosvásárhelyi országgyűlés ismerte el helytartóként. Barta G.: Születés i. m. 79.; Szabó P.: Fejedelemség i. m. 33. 58 Barta G.\ Születés i. m. 80.; Rácz L.\ Kormányzás és fohatalom i. m. 111. 59 Barta GSzületés i. m. 84.; Rácz Lajos megjegyzi, hogy Fráter György váradi püspökként óriási gazdasági hatalommal----ami a katonaállításhoz elengedhetetlen volt -— rendelkezett, ami Rácz feltételezése szerint eró'sen befolyásolhatta a tiszántúli megyék rendjeinek csatlakozását Erdélyhez, s ugyanígy nagy befolyást gyakorolhatott Petrovics Péter is, aki nagy birtokok tulajdonosa volt Arad és Temes megyében. Rácz L.: Fohatalom és államszerkezet i. m. 57—58. 60 Rácz L.: Kormányzás és fohatalom i. m. 111—112.; Másik formula szerint „Erdélyország három nemzetének és Magyarország hozzá kapcsolt Részeinek karai és rendjei „status et ordines trium nationum regni Transilvaniae Partimque Hungáriáé eidem annexarum”. E. O. E. I. 404.; Oborni Teréz ennek a megnevezésnek az első' eló'fordulását 1552-re teszi. Oborni T.: Kettős függésben i. m. 39. 17. lbj.
