Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisteleki Károly: Alárendeltség vagy önállóság? Adalékok jogi nézőpontból az Erdélyi Fejedelemség önálló államiságának kérdéséhez
1032 KISTELEKI KÁROLY mely szerint az államterület a földfelszín államhatárokkal körülvett része, amin az állam főhatalmat, szuverenitást gyakorol.12 Az erdélyi területek államterületté szerveződése Erdély a magyar közjog szerint eredetileg nem rendelkezett olyan külön tartományi önállósággal mint a horvát, szlavón és dalmát területek. Igazgatási szempontból a földrajzi értelemben vett Erdélyi-medencén belül három különválasztott és egymástól független igazgatási terület alakult ki: a hét magyar vármegye, élükön az erdélyi vajda; a hét székely szék, élükön a székely ispán; a hét és két szász szék, élükön a szász comes. 1440-tól az erdélyi vajda egyben székely ispán is.13 Mielőtt rátérek az önálló államterülettel bíró Erdélyi Fejedelemséghez vezető lépcsőfokok bemutatására, szükséges kitérni az ahhoz vezető közvetlen előzményekre. Az 1526-os mohácsi csatában meghalt II. Lajos és ezt követően két szabályos királyválasztás történt: I. (Habsburg) Ferdinánd és I. (Szapolyai) János is a magyarok királyának tekinthette magát. A kettős királyválasztás tényében már kezdettől fogva benne volt a lehetősége annak, hogyha a szembenállásban véglegesen nem győzedelmeskedik egyik fél, akkor uralmi területeik egy idő után elkülönülhetnek egymástól,14 s így Magyarország területi egysége felbomolhat. A két keresztény uralkodó melletti másik szereplő, a muszlim oszmánok szultánja saját világhatalmi terveiben15 16 Magyarországgal a Habsburgok elleni hódító háború időleges felvonulási terepeként számolt, melyet a Habsburg Birodalom legyőzését követően teljesen annektált volna.'‘'Mivel a két király viszályában gyorsan Ferdinánd került előnybe, ezért Szulejmán számára nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországon az első számú ellensége a Habsburg uralkodó lesz, így 1527 őszétől kezdve egyértelmű volt, hogy a szultán Szapolyai Jánost fogja szövetségeseként használni.17 Mindez aztán az 1529-re adófizetéssel és szultáni beiktató levéllel (beráttal) megerősített vazallusi függéssé „érett” Szapolyai János számára.18 Szulejmán vazallusának, Szapolyai 12 Az államterületre vonatkozó nemzetközi jogi és közjogi felfogás definitive is egybeesik. Apáthy István: Tételes Európai nemzetközi jog. Bp. 1878. 151.; Faluhelyi Ferenc: Államközi jog I. Államközi alkotmányjog és jogtan. Pécs 1936. 82.; Búza L - Hajdú Gy.: Nemzetközi jog i. m. 148.; Dezső M.: A szuverenitás, i. m. 136. 13 Nagy Endre - Rácz Lajos: Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet. Bp. 2007. 28-30. 14 Oborni Teréz: Az Erdélyi Fejedelemség állama és politikai berendezkedése. Korunk 24. (2013: 3. szám) 8. 15 Az oszmánok Bizánc 1453-as elfoglalása óta Róma örökösének tartották magukat, s a II. Mehmedet követó' szultánok — így Szulejmán is - küldetésüknek tartották, hogy „kelet Nagy Sándoraként” fellépve a bizánci és a római birodalmat saját vezetésük alatt egyesítsék. Fodor Pál: A szultán és az aranyalma. Bp. 2001. 394.; Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp. 2010. 41. 16 Fodor P.: Aranyalma i. m. 394. 17 Fodor Pál: Magyarország és a török hódítás. Bp. 1991. 54. 18 A folyamat kezdőpontja az 1528 elején (Szabó Péter 1528. január 27-re teszi a szövetségi szerződés megkötésének dátumát (L. Szabó Péter: Az erdélyi fejedelemség. Bp. 1997. 29.), míg Barta Gábor szerint Laski 1528. február 29-én vette át a szultán hitlevelét (L. Barta Gábor:
