Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Kisvarga Gábor: Mattia Berniakovich és egyházkormányzata - A hódoltsági missziós püspökség a 17. század végén
1026 KISVARGA GÁBOR tékig elterjedt az ortodoxia a püspökségben, hogy akaratuknak már erőszakkal is nyomatékot adtak.97 Olyan nagy volt a számuk, hogy már nemcsak a papság, hanem a hívek ellen is felléptek. A katolikus hívek élete és vagyona veszélyben volt a szakadárok miatt, ehhez még hozzáadódott a ferencesek már említett hozzáállása, valamint azáltal, hogy a hívek nem jutottak hozzá a megfelelő lelki vezetéshez az „eretnekség” is egyre nagyobb mértéket öltött, de neki vikáriusként nem volt elegendő hatalma, hogy orvosolja a helyzetet.98 Ezért érthető is, hogy amint eljutott hozzá Mattia Berniakovich halálának híre, azonnal igényt tartott a belgrádi püspöki székre. Kiemelte, hogy már huszonhét éve küszködik a török ellen, hogy a lelkeket gondozhassa, mint szerémi vikárius. A mi szempontunkból azonban sokkal fontosabb, hogy megemlíti, már nyolc éve kormányozza a belgrádi egyházat, mint vikárius.99 Jelentéseiből arra következtethetünk, hogy Berniakovich fogsága alatt is zavartalanul működött a már létező rendszer: szerzetesek irányították az egyházkormányzatot, a határkérdés ugyanúgy változatlan maradt, az ortodoxia miatt egyre több volt a bigámus pap és a házasodási problémák.100 Több plébániát is talált azonban, ahol a lelki joghatóság vitatott,101 szerinte azért ekkora a térnyerése az ortodoxiának, mert nincsenek olyan papok, akik rendesen beszélnék a nyelvet, így képzett fiatalokra van szükség, továbbá könyvekre és felhatalmazásokra, hogy kommunikálni lehessen velük, különben nem lehet fenntartani a katolikus egyházat a térségben. Valamint még egy magyarországi apostoli vikáriusra, aki rendesen ellátná a belgrádi püspökséget. A helyszínen ezek szerint mégiscsak érezhető volt a missziós hierarchia csorbasága.102 Kérése nem volt alaptalan — a Kongregáció őt nevezte ki 1708-ban a számos jelentkező közül —, ugyanis az elmúlt huszonhat évben folyamatosan helytállt és többször is szenvedett a török fogságban.103 Konklúzió Berniakovich püspökségének részletesebb elemzésével, a szereplők motivációjának az árnyalásával, illetve új források bevonásával reálisabb képet kaphatunk mind a belgrádi püspökség, mind pedig a hódoltság egyházszervezetének működéséről. Ezek alapján a belgrádi püspökség főbb sajátosságai a következőképpen foglalhatók össze: Területét tekintve: A püspökség missziósterület — terra missionum — és teljes egészében az oszmán okkupáció területén feküdt, határait az utolsó pillanatig sem lehetett biztosan meghúzni, így a tisztázatlan joghatósági határok helyzete számos konfliktus kirobbanásához vezetett a hívek anyagi hozzájárulásának birtoklása terén. A több igénylő közül általában a püspök került ki 97 APF SOCG vol. 540. föl. 69-70. In: Tóth L: Litt. Miss. IV. 2956-2957. 98 APF SC UT vol. 3, föl. 491-494. In: Tóth.:. Litt. Miss. IV. 2963-2965. 99 APF ASC vol. 78. föl. 37-39r. 100 APF ASC vol. 71. föl. 258r-v.; APF SOCG vol. 558. föl. 402-409. 101 „...di giurisdizione spirituale contenziosa...” 102 APF ASC vol. 75. föl. 109r-lllv. 103 APF SC UT vol. 3. föl. 268-269. In: Tóth I.: Litt. Miss. IV. 2974-2975.
