Századok – 2016
2016 / 4. szám - MŰHELY - Tevely Arató György: Turos Miklós (1591-1656) Különleges karrier a dunántúli végekről. Egy kiskomáromi főtiszt és családja társadalmi mobilitása
TUROS MIKLÓS (1591-1656) 983 gálatairól nem áll rendelkezésre elegendő közvetlen adat ahhoz, hogy főúri familiárisként tekinthessünk rá, noha a szakirodalomban nem egyszer szervitorként jelölik meg.104 Nehezíti a helyzetet, hogy a szervitori rendszer struktúrájának szabad átjárhatóságáról a 17. század első harmadából kevés pozitív adatunk van,105 azt pedig tudjuk, hogy a szervitorok katonai szolgálata bármikor fölbontható megegyezésen alapult, s ezekről a jogügyletekről sok esetben — bizonyos időszakokban vagy főúri levéltárakban törvényszerűen — nincs írásos emlék.106 Ennek ellenére mutatnak arra jelek, hogy Túrós — ha szervitornak a szó megszokott értelmében nem tekinthetjük is — élete második felére valamiféle köztes állapotba jutott a végvári és a főúri szolgálatban álló vitézlő rend két népes csoportja, a végvári tiszti réteg és az udvari tisztségviselők „rendje” között. Fönnmaradt missiliseinek nagy száma — és gyakran őszinte hűséget tükröző hangneme — alapján Batthyány Adám szervitorának is vélhetnénk, erre vonatkozóan van azonban a legkevesebb közvetlen bizonyítékunk.107 Nyomosabb érvek vannak a Nádasdy családhoz való kötődése mellett. 1647-ben lovat szerzett Nádasdy Ferencnek,108 illetve tőle kapta 800 forintért répcemicskei jószágát, amely legalább négy nemzedéken át a család „főágának” tulajdonképpeni székhelye volt.109 Ennek ellenére nincs bizonyíték arra sem, hogy Nádasdyval szorosabb kapcsolatban lett volna. Üzleti ügyei révén kötődött Zrínyi Miklóshoz is,110 ezt azonban nem tekinthetjük komoly kliensi viszonynak. Annál érdekesebb Széchényi György veszprémi püspökkel (1648—1658) való kapcsolata, amelyből nem csak szép haszna, de személyes kára is kerekedett, méghozzá karrierje másik vonalán, a kiskomáromi alkapitányságban. A veszprémi püspök 1566-ig részben földesura és parancsnoka volt Kiskomárom városának és várának. Ebből - és közeli birtokaiból, pl. Egerszeg földesuraságából111 — adódóan később is voltak gazdasági érdekeltségei és hadügyi kötelességei ezen a területen, amiből sok konfliktus keletkezett. Túrós Miklós életének legélesebb ellenségeskedése — nem számítva a törökkel való, személyes viszonyként nehezen értelmezhető háborúskodást — Pethő László főkapitánynyal való viszálykodása volt, amelynek egyik eleme Túrósnak a püspökhöz fűződő kapcsolata és az ebből adódó függelemsértés volt. Mindebből itt csak annyi érdekes, hogy ez a bizonyos függelemsértés szorosan összefügg a püspök 104 Legújabban Dominkovits P. - Pálffy G.: Nádasdy család i. m. 1118. 105 Üdítő kivétel Koltai András - Benda Borbála: Batthyány Adám földesúri famíliája. [Elektronikus adatbázis] www.archivum.piar.hu/batthyany; 2015. június 11. A kérdés alapvető vizsgálata: Varga J.: Szervitorok i. m., és a legfrisebb, modellértékű összegzés a Nádasdyakról: Dominkovits P. - Pálffy G.: Nádasdy család i. m. 106 yarga j ■ Szervitorok i. m. 28-33. 107 Érdekes lenne tudni például, milyen sűrűn volt távol a végvártól, s ezen belül a generálisnál mennyi időt töltött el. Ez utóbbit illetően leveleiből 1650 és 1654 között Batthyány és saját maga többszöri szándékáról, s mindössze háromszoros tényleges elmeneteléről értesülünk. 108 Szvitek R.: Kiskomárom i. m. 120. 109 L. a család birtokairól szóló alfejezetet! 110 MNL OL P 1314 Nr. 50294. Túrós Miklós Batthyány Ádámnak. Kiskomár, 1650. január 29. 111 Erre legújabban Végh Ferenc: Egerszeg végvár és város a 17. században. Zalaegerszeg 2010, különösen 50—51.
