Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kökényesi Zsolt: Mise és presztízs. A magyar főpapok jelenléte és reprezentációja a bécsi udvarban 1711 és 1765 között
912 KÖKÉNYES! ZSOLT állapota romlani kezdett (Szegedi szerint „gutaütést” kapott), azonban később felépült, és több mint egy évtizeddel később 1736-ban hunyt el.30 c, Miséző főpapok Az 1711 és 1720 közötti korszakból a bemutatott nyitrai püspök mellett, még öccse gróf Erdődy Gábor Antal egri püspök (akit vizsgálat korszakunkban a magyar prelátusok közül egyedülálló módon Bécsben szenteltek püspökké),31 gróf Nádasdy László Csanádi püspök, Mártnoffy György erdélyi püspök, gróf Csáky Imre kalocsai érsek (bár ő bíborosi beiktatása után is jelen volt az udvarban, azonban misét nem celebrált), gróf Esterházy Imre zágrábi püspök, vagy bizonyos gróf Draskóczy (Druskóczy) István apát (akinek sem pontos pozícióját sem személyét nem sikerült tisztázni) is rendszeres vendégek voltak a császárvárosban. Az 1720-as évek kapcsolódó híreiben megtaláljuk a fenti nevek többségét, az Erdődy testvérek mellett a legaktívabb szerepet Nádasdy püspök játszotta, de Acsády Adám veszprémi püspök is egyre több udvari misét mutatott be, bár az ő szerepe udvari kancellári tisztségével magyarázható. 1731 és 1740 közötti néhány udvari mise leírásában gróf Esterházy Imre (immár mint prímás) és gróf Patachich Gábor kalocsai érsek neveit olvashatjuk. Mária Terézia trónra lépése utáni évtizedben érződik a híreken, hogy nemcsak uralkodóváltás, hanem a magyar püspöki elitben is generációváltás történt. 1741 és 1750 között Patachich érsek és Erdődy egri püspök mellett gróf Barkóczy Ferenc egri püspök (majd esztergomi érsek), Klimó György pécsi püspök, gróf Esterházy Imre nyitrai püspök (aki nem összekeverendő idősebb rokonával, az esztergomi érsekkel) és gróf Zichy Ferenc győri püspök celebráltak miséket az udvarban. 1765 előtti öt évben pedig Zichy püspök és Barkóczy érsek mellett gróf Batthyány József kalocsai érsek vettek részt udvari liturgikus eseményeken. A bécsi udvarban rendszeresen jelenlévő főpapok köre jórészt a neves magyar arisztokrata családok tagjai közül került ki, tehát az Esterházyak, Erdődyek, Nádasdyak, Csákyak, Zichyek és Batthyányiak közül. A császárvárosban jól ismert famíliák a fentiek, a Czobor, vagy Pálffy nevekkel azért nem találkozhatunk, mert ezen családok fiai korszakunkból nem léptek egyházi pályára, sokkal inkább a katonai karriert választották. A főúri származás önmagában ugyanakkor nem jelentett garanciát a későbbi bécsi jelenlétre: például gróf Forgách Pál erdélyi majd váci püspök,32 vagy gróf Esterházy Károly váci püspök nevét egyszer sem olvashatjuk a híradásokban. A nem főnemesi származású püspökök (valószínűleg financiális és kapcsolati tőkéjük hiánya miatt) sokkal kisebb arányban reprezentálták magukat Bécsben, mint a neves arisztokrata családok fiai. Kivételnek tekinthető két jó helyzetfelismerő képességgel bíró homo novus: Acsády Adám és Klimó György, akik alacsonyabb származásukat 30 Szegedy JAquila magnarum alarum i. m. 94-95. 31 Lásd függelék. 32 Forgách püspök a magyarországi hírekben többször szerepelt, sőt római teológiai doktori avatásáról is megemlékezett az újság, lásd: WD 1718. 09. 23.
