Századok – 2015
2015 / 3. szám - MŰHELY - Urbán Aladár: "Felséges haza!" Pest és Buda folyamodványa a pozsonyi országgyűléshez 1848. március 17-én
706 URBÁN ALADÁR gármesterek helyett egy gyakorlottabb közéleti szereplőre akarták bízni az országgyűlés köszöntését, vagy azért, mert az említettek nem vállalták azt. Ebben szerepet játszhatott a küldöttség létszámának és összetételének megváltozása. Ez utóbbi módosult, s a Pozsonyba indulók végül nem voltak azonosak azzal a 78 személlyel, akik a folyamodványt aláírták.26 A sajtó tudósítása alapján „a társadalom minden osztályát egyesítve” a küldöttség 87 tagból állott. Az aláírók száma és az új adat közötti különbség magyarázatát a tudósítás folytatása adja. E szerint: „E küldöttséghez csatlakozott Szabó János és Balassa János vezetésével az egyetemi hallgatóság deputációja is”.27 Vagyis az aláírói létszám a két egyetemi tanárral bővült. így a további 7 személy az egyetemi ifjúság küldöttsége lehetett. Az induláskor ugyanis a hajóállomáson az elutazókat az ifjúság nevében egyik hangadó vezetőjük, Székely József búcsúztatta.28 A pozsonyi fogadtatás A Pesten március 15-án történtekről — köztük a Pozsonyba és Bécsbe tervezett útról — Pozsonyban 17-én már bizonyosan értesültek. A 16-án reggel indult hajóval utazva vagy a személyzet egy tagja vihetett példányokat az utcára került nyomtatványokból. Hivatalosan a nádor irodája értesült Almásy Móric 16-án délután gyorskocsival küldött részletes jelentéséből. Pontosabban a jelentéshez mellékelt röplapokból: a 12 pont és Petőfi költeménye mellett mindenekelőtt a rendre ügyelő választmány kiáltványából.29 Az utóbbiból világossá vált, hogy Pest városa nemcsak a 12 pontot kívánja az országgyűlés elé terjeszteni, de az uralkodót is meg akarja kérni, hogy a jelenlegi országgyűlést „minél előbb” Pestre tegye át. Az országgyűlés Bécsben járt küldöttsége március 17-én délután érkezett vissza Pozsonyba. Útja sikeres volt, mert a király szóbeli hozzájárulása alapján a nádor aznap miniszterelnöknek nevezte ki Batthyány Lajost. Az új helyzet — háttérben a bécsi forradalom hatásával — azt ígérte, hogy az országgyűlés folytathatja munkáját Kossuth március 3-iki felirata újabb pontjainak megvalósítására. Ha a főváros küldöttsége eljut kérelmével a királyhoz, az lehetőséget adhat arra, hogy az udvar felfüggeszti (elnapolja) az országgyűlést. Ha ez nem is volt valós fenyegetés, megzavarhatta az országgyűlés munkáját, felbátoríthatja a főrendeket, amelyeket sikerült háttérbe szorítani. Az ellenzék vezérkara számára világos volt, hogy a küldöttség bécsi útját meg kell akadályozni. Ebben számíthattak István nádorra, akit az uralkodó teljhatalmú helyettesének neve-26 A pesti tanácsülés márc. 17-én úgy döntött, hogy azon küldöttek helyett, akik jelezték akadályoztatásukat, másokat jelöl. Fáy Antalt, báró Vécsey Miklóst és Berger Antalt nevezték meg. Erről a polgármestert, mint a küldöttség elnökét, valamint a jelölteket jegyzőkönyvileg értesítették. Pest város lt. Tanácsülési jkv. 1848:4829. Fáy Antal az utólag aláíró 10 személy egyike. 27 Kéry, Napi krónikák 192. 28 Varga, A jobbágyfelszabadítás 36. A pozsonyi országgyűléshez érkezett ifjúsági küldöttségről név szerint ír Paskay Gyula, A jurátus élet 1847/48-ban. Bp. 1885. 76-77. 29 MNL OL N 31 István nádor levéltára, Helytartótanácsi ir. 1848:565. Andics Erzsébet (szerk.) A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. Bp. 1952. II. 9.
