Századok – 2015
2015 / 3. szám - MŰHELY - Urbán Aladár: "Felséges haza!" Pest és Buda folyamodványa a pozsonyi országgyűléshez 1848. március 17-én
PEST ÉS BUDA FOLYAMODVÁNYA ... 1848. MÁRCIUS 17-ÉN 701 A határozat szerint ennek feladata az volt, „hogy Bécsbe menvén ő felségét ... kérje meg, hogy amennyiben lehet, még ezen országgyűlést Pestre áttenni méltóztassék”. Továbbá kérje ki ehhez a nádor támogatását. A pozsonyi küldetés csak a harmadik helyen szerepelt: „A Pest város közgyűlése által elfogadott pontokat folyamodványi alakban szerkesztve hasonlóan az országgyűlés elnökének átadja.” Végül a kezesség mellett már szabadon engedett Táncsics Mihály számára amnesztiát eszközöljön. A határozat rögzítette a küldöttek névsorát is, amelyet a javaslatot elkészítő választmány úgy állított össze, hogy saját tagjaiból az eljövendő napokban minél kevesebben legyenek távol. A javasoltak névsora: Szepessy Ferenc polgármester elnöksége alatt Holovics Boldizsár, Terczy Szilárd, Molnár György, Valero Antal, Szilágyi István, Gozsdu Manó, Borsody Endre, Ilkey Sándor, Frőlich Frigyes, Emerling Károly, Bánfy Pál, Hajnik Pál, Kendelényi Károly, Balassa [János], Sauer [Ignác], Vasváry [Pál], Jókay Móricz, Bulyovszky Gyula, Gyurkovics Mátyás, Kunevoalder Jónás, Tipula Péter, Irányi Dániel, Bugát Pál, Székács József, Török [Pál], Szántóffy Antal, Margó György, Mavromathy Jozafát, Aigner Ferenc, Grofy Ferenc, Eötvös József, Vörösmarty Mihály, Flór Ferenc, Halász Géza és Balla Endre. A küldöttség szónokai Szepessy Ferenc és Balla Endre, „szónoklatukat azonban az egész küldöttséggel előre közlendik”.14 A tanácsülés a jelek szerint remélte, hogy az országgyűlés a közeljövőben valóban Pestre települ. Ezért egyidejűleg határozatban utasította Szekrényessy Endre városkapitányt, hogy gondoskodjon a képviselők elszállásolásáról és élelmezéséről.15 Az ülés a szervezés szempontjából fontos döntést hozott: Buda városát azonnal felszólították, hogy a tervezett küldöttségbe „aránylagos számban” tagokat nevezzenek ki és azok nevét a küldöttség elnökével haladéktalanul közöljék.16 Budán 16-án reggel közgyűlést hívtak össze, amely elfogadta a 12 pontot, s elhatározták, hogy országgyűlési követeiket felszólítják annak támogatására. A pesti küldöttség megkeresése nyomán született a határozat, hogy „az országos kérelmet” nemcsak a tanácstagok és a választott polgárság fogja aláírni, hanem azt a kerületi elöljáróságokon is kihirdetik. Végül 20 tagú bizottságot hozta létre „a rendőri feladatok ellátására”.17 A délutáni órákban Buda küldöttsége Schmidt városkapitány vezetésével megjelent a pesti városházán, bemutatta a délelőtti ülés jegyzőkönyvét. E szerint a pesti küldöttség tájékoztatása után „a 14 Fővárosi Levéltár. Pest város lt. tanácsülés jkv. 1848:4812. A hiányzó keresztneveket, a családneveket diktálás után feljegyző írnok a jelek szerint nem tudta. A második szónok, Balla Endre Pest megye főjegyzője volt. A választmány tagjai közül csak Irinyi József, Irányi Dániel, Molnár György és Vasvári Pál szerepel. Amennyiben a választmány maga állította össze a névsort, s Petőfi Sándor jelen volt, úgy ő kérhette, hogy nevét hagyják ki. Ugyanis a főrendek ellen írott, „Dicsőséges nagvurak” című költeménye már ekkor közkézen forgott. Varga, A jobbágyfelszabadítás 97., 102- 103. Csak a dőlt betűvel jelölt személyek írták alá a folyamodványt. 15 Pest város lt. Tanácsülési jkv. 1848:4815. 16 Pest város lt. Tanácsülési jkv. 1848:4814. Birányi, Pesti forradalom 36. A rendre ügyelő választmány 15-i esti ülésén Vasvári feljegyzései szerin Irányú ismételten sürgette, hogy Budát szólítsák fel csatlakozásra. Klauzál azt válaszolta, hogy ezt a felhívást holnap a tanács tegye meg. 17 Fővárosi Levéltár. Buda város lt. Közgyűlési jkv. 1848:1720. A nyilvános közgyűlés értesítése: Nyomtatványok 1848-1-43/a. PH 1848. márc. 17. Ld. még Spira, A pestiek 35-36.
